Mire komolyabban összemelegedtünk volna szétszórt bennünket az élet mint szél a port. Aztán jónéhány évig semmi. Egyszer aztán , teljesen  véletlenül összefutottunk Margóval. Meglepett szépségével, könnyedségével,kedvességével. Bár nagyon sietett, de azért  hamarjába elmesélte , hogy tagja az ügyvédi kamarának , és szeretné ha egyszer meghallgatnám , egy ügyének a tárgyalását, sőt szeretné ha összejönnénk egy kicsit... mert már úgyis rég nem találkoztunk.Elfogadtam a meghivást , bár a peres ügyek nem érdekeltek különösképpen ,annál inkább kezdett érdekelni Margó személye. Ídőközben , másoktól hallottam , hogy Margó jónevű válóperes ügyvéd lett , s mi több őmaga is nem rég vált el.

          Egy szabad napomon, elmentem a törvényszékre , és megnéztem a tárgyalandó ügyek lajstromát. 14-es ügy X kontra Y. A váló nő képviseletét , védelmét Margó látja el.Helyet foglaltam a tárgyalóterembe, és vártam Margó "szinrelépését".

          Amikor megkapta a szót, lassan kimérten inditott, de egyre jobban belelendült és mire az alperes ostorozására került a sor,  szavai szikraként szóródtak szét  a tárgyalóteremben , olyan hevesen érvelt és bizonyitott ,hogy az volt az érzésem , csak percek kérdése , hogy végső csapást mérjen az egész férfinemre. Az alperes megsemmisülten állt birái előtt. Margó, egy fejedelmi pózzal fejezte be meggyőző beszédét ,majd a védencéhez fordult és oda sugta: Nyugodjon meg --nyerünk.Aztán szeme sarkából felém is lövelt egy pillantást.Az ügy tárgyalásának vége lett.

          Kifelémenet gratuláltam neki , de azt is hozzátettem , hogy kezdek félni tőle.--Te csak nefélj semmitől , este nyolcra várlak ,légy pontos!

          Mikor megérkeztem libbent a függöny és pillanatok alatt bebocsájtást nyertem. Az előszobában kezet csókoltam neki , de kis kezét még egy darabig a magaméba tartottam , és megsimogattam. Egy kellemes, hüvös, barokk szobába invitált, ahol kellemesen   megnyugtató érzés volt leülni, különösen , egy ilyen dekorativ szépségű nővel , mint Margó. A szoba sarkában ott állt a zongora. Likőrrel kinált és kért , hogy meséljek valamit. Mondani kezdtem azt az esetet--a zongoráról jutott eszembe--amikor egy évvégi ünnepségen egy Beethoven müvet kellett volna játszania, de ő inkább egy divatos slágert játszott a tanerők legnagyobb megrőkönyödésére , ám a diáksereg viharos tapsának közepette. Huncútul elmosolyodott és szerelmesen bujtunk egymáshoz mintha most valami csinyt követnénk el.

          Neki viszont volt egy meglepetése számomra.-- Tudod hogy egyszer verset irtál hozzám?--és pongyolája zsebéből kis megsárgult papirfecnit vett elő , és olvasni kezdte:Szeretnélek szeretni , veled együtt nevetni, de ha te kinevetsz, azt jelenti, nem szeretsz.Rám nézett vallatólag amitől azonnal felismertem, hogy bizony ezeket a sorokat én "követtem el," vagy másfél évtizeddel korábban.--Látod nem nevetlek ki , mert az azt jelentené , hogy nem szeretlek. Mindketten elnevettük magunkat és szerelmesen borultunk egymás karjaiba. Testünk bizsergése előrevetitette  az elkövetkező percek történéseit. Kezünk simogatott, testünk izott,ajkunk csókra nyilt. Tettük azt, amit a test és a szellem  követel évezredek óta , amit az egymásra talált szivek diktálnak valahol idebenn a mellkasunkba.Hagytuk, hogy eluralkodjon rajtunk a szerelem a szenvedély , fölöslegessé váljon a külvilág , élveztük hogy egy külön belső univerzum  parancsszavára hogyan illeszkednek össze a szerelem fogaskerekei.

           Éreztem , hogy Margó szoritása egyre erősödik,ölelése sem lankad ,keble erőteljesen emelkedik és sülyed alá, testének mozgása  gyorsul, homlokára verejték cseppek ülnek ki, majd lassan  fokozatosan elernyed . Kinyitja szemét ,homlokáról letöröli a verejtékcseppeket és ujra csókra nyitja száját.

           A törvények úrnője,  a jog ,az igazság képviselője , és a szerelem nagyasszonya , bágyadtan csapzottan nyulik végig a a széles francia ágyon. Az az érzésem , hogy ebben a pillanatban nem lenne képes úgy ostorozni a férfinemet, ahogy a mai nap délelőttjén  tette . Aztán pongyolát kap magára és szorosan mellém ül. Szerelmesen átölelem és megkérdezem: -- nem vétettünk-e valamilyen jogszabály, paragrafusok ellen?

           --A szerelemre egészen más paragrafusok vonatkoznak, amelyek nem szerepelnek semmiféle törvénykönyvbe.Ezekután a zongorához ült, hátravetette fejét és haját majd belecsapotta billentyükbe, Rövid hallgatás után Beethowen örömódájának gyönyörű dallamát véltem felismerni!