Lehet, hogy egyszer ketten írunk Odüsszeusz-novellát, és ezt belevesszük? Olyan, mintha az én dőre királyom mondta volna egy mámoros hajnalon egyik szeretőjének! Remek vers! ;)

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Köszi srácok. :)

Válasz

makra árpád üzente 13 éve

Szerintem mindenképpen költészet. Nagyon tetszik. Ütnek a szavak. Erejük van.

Válasz

Pallagi Tamás üzente 13 éve

Én nem tudom ez pontosan milyen műfaj,de nekem nagyon átjött!Gratulálok!

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Ó, köszönöm mindenkinek! Valóban nem klasszikus vers, de így jött ki, próbáltam én formázni, de nem ment máshogy. :)
Egyébként ritkán csalódom, ez most így alakult, majd kiheverem, bár biztosan születik addig még néhány ilyen... valami.

Válasz

Kate Pilloy üzente 13 éve

Eszter, én ezt már annyiszor végigolvastam, és hozzá minden kommentet. Nem tudom vers vagy sem, megfogja az embert, ez a lényeg, nem?

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

A csalódás mindig elszomorít. Szívünket tépázza. Hogy ki részéről érintett nem tudhatom, de ahogyan egy kócos, maszatos kisfiú képével eleveníted, becézed – sokat mond. A megbánásra könnycseppek kergetőznek. A kavics nekem is jelképem. És, bár a szuper helyességben nem lehet kavicsként rugdosni csak kaviccsal, mégis azt mondom ezt így kell olvasni, mert így írták!!!
Mikor a rohanó idődből kitépődik egy pillanat, megáll egy ihletnyi szuszra. Írd ide nekem, akár a bánat, akár a szépség taszítja. B. Sándor is keresgélt, ahogyan én is futtatom az oldal sorait.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 13 éve

Miért talált meg téged a eme Csalódás nevű kisfiú, Eszter?

Válasz

G. P. Smith üzente 13 éve

Én nem is mondtam, hogy nem szép! csak azt, hogy nem vers, legalábbis nem a klasszikus értelemben vett vers:)

Válasz

További hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben