Tövisi Eszter üzente 11 éve

Köszi! Rég láttalak! Hrabalt olvasom! ;) Sz. Kovács Pétert is szeretném... :)

Válasz

Sz. Kovács Péter üzente 11 éve

Lehet, hogy egyszer ketten írunk Odüsszeusz-novellát, és ezt belevesszük? Olyan, mintha az én dőre királyom mondta volna egy mámoros hajnalon egyik szeretőjének! Remek vers! ;)

Válasz

Tövisi Eszter üzente 11 éve

Köszi srácok. :)

Válasz

makra árpád üzente 11 éve

Szerintem mindenképpen költészet. Nagyon tetszik. Ütnek a szavak. Erejük van.

Válasz

Pallagi Tamás üzente 11 éve

Én nem tudom ez pontosan milyen műfaj,de nekem nagyon átjött!Gratulálok!

Válasz

Tövisi Eszter üzente 11 éve

Ó, köszönöm mindenkinek! Valóban nem klasszikus vers, de így jött ki, próbáltam én formázni, de nem ment máshogy. :)
Egyébként ritkán csalódom, ez most így alakult, majd kiheverem, bár biztosan születik addig még néhány ilyen... valami.

Válasz

Kate Pilloy üzente 11 éve

Eszter, én ezt már annyiszor végigolvastam, és hozzá minden kommentet. Nem tudom vers vagy sem, megfogja az embert, ez a lényeg, nem?

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

A csalódás mindig elszomorít. Szívünket tépázza. Hogy ki részéről érintett nem tudhatom, de ahogyan egy kócos, maszatos kisfiú képével eleveníted, becézed – sokat mond. A megbánásra könnycseppek kergetőznek. A kavics nekem is jelképem. És, bár a szuper helyességben nem lehet kavicsként rugdosni csak kaviccsal, mégis azt mondom ezt így kell olvasni, mert így írták!!!
Mikor a rohanó idődből kitépődik egy pillanat, megáll egy ihletnyi szuszra. Írd ide nekem, akár a bánat, akár a szépség taszítja. B. Sándor is keresgélt, ahogyan én is futtatom az oldal sorait.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 11 éve

Miért talált meg téged a eme Csalódás nevű kisfiú, Eszter?

Válasz

G. P. Smith üzente 11 éve

Én nem is mondtam, hogy nem szép! csak azt, hogy nem vers, legalábbis nem a klasszikus értelemben vett vers:)

Válasz

Balogh Zoltan üzente 11 éve

Hát persze,van prózavers is, és én láttam a kanyargós útu könnycsepeket, a vizmosta kavicsot, és egy anya meghasadni készülő szivét. Mi ez, ha nem lira, a javából. Nekem tetszik,rim és kattogó ritmus nélkül is.

Válasz

Gráma János üzente 11 éve

Én szoktam verseket is írni. A vers az az irodalmi alkotás, ahol a szótagok száma azonos kell legyen, amit én ritmusnak nevezek és a végén a sorok összecsengőn rímelnek. Van szabad stilus is itt nincsen semmi kötöttség. A Te versed ilyen. Sok sikert, mert értelme van a versednek és nagyon szép.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Az utolsó két sort leszámítva egyetértek Andival. Annak a kettőnek érzem a ritmusát. (De lehet, hogy mi nem értünk a verseléshez, ez esetben bocsánat.)
Egyébként szépen szőtt gondolatok, átérezhető.

Válasz

G. P. Smith üzente 11 éve

Nekem ez most inkább tűnik prózának, mint versnek. Szép mondat, vagyis mondatok, de szerintem nem vers. Egy regényben, novellában tudnám elképzelni.

Válasz