IV.

Akármennyire is esett jól, hogy az autó próbált álomba ringatni, képtelenség volt Laci csámcsogása mellett elaludni.

-Laci, mi az anyádat csinálsz?

-Semmit.

-Mit eszel?

-Nem eszek semmit, Kocka, hagyjál már!

-Nincs semmi a szádban te meg csámcsogsz, baszd meg!

-Héj, most mért beszélsz így?

-Mert tudod nagyon jól, hogy ha valami kiborít az a csámcsogás. Próbálom elviselni, mert nem lehet tenni ellene semmit. De azt már nem bírom elviselni, ha a semmin a csámcsog az ember. Mond már meg nekem, hogy mi a bánatért kell csámcsogni a semmin? Mond már meg!

-Mit tudom én, észre sem vettem…

-Próbálok elaludni, te meg a semmin csámcsogsz. A rohadt életbe!

-Aludj vissza, Kocka, abba hagyom.

-Nem tudok vissza aludni, ha ideges vagyok.

-Bocs.

-Jól van, semmi gáz.

-Tényleg csámcsogtam, Csabi?

-Igen, és csak azért nem csaptalak képen, mert én vezetek.

-Hah! Én attól mászok a falra, ha valaki úgy ásít, mintha éppen kielégülne.

-Ugyan, nagycsöcsű kamaszlányoknak jól áll. –mondtam.

-Jó, nekik lehet. De tudjátok, van az a szőke dagi csaj a táborban. Alulméretezett rózsaszín felsője van, csöcse meg alig. Atya világ, hallottátok már ásítani? Meg van még pár öregasszony is. Fejbe tudnám vágni őket egy bottal, mindig beleborzongok akárhányszor hallom.

-Az semmi. –Csabi vette át a szót.- Én azt utálom, amikor valaki fújtat. Tudjátok, az orrán szívja és fújja ki a levegőt. De nem ilyen halk diszkrét módom, hanem úgy, mint az állat. Sokszor akartam már, de mindig sikerült megállnom, hogy ne szóljak érte. Nem tudják ezek, hogy a szájukon keresztül is tudnak lélegezni, vagy mi van?  -megállás nélkül haladtunk tovább. Hatvant elhagyva úgy határoztunk, hogy keresünk egy benzinkutat. Már induláskor sem volt tele a tank, egy cseppet én is kiszippantottam. Pesten kitudja milyen a helyzet, mennyit kell majd tekeregnünk a városba. Valószínűleg menekülőre is kell majd fogni a dolgot. Szóval nem árt előre gondolkozni és tele tölteni. Nem lenne egészséges haza úton 250 zombival a nyakunkon lefulladni. A legelső benzinkút és pihenő helynél megálltunk. Mielőtt kiszálltunk volna vártunk egy kicsit, alaposan körbe néztünk, de csak kiloccsantott agyú tetemeket találtunk. Laci kivitte Fareket egy pisi/kaki sétára. A közelben maradtak őrködni, de amikor hallótávolságon kívülre kerültek, oda súgtam Csabinak:

-Aggódom miatta. Nem azt mondta, hogy nem vette észre, hogy csámcsogott? Mi van, ha megfertőződött és kezd átváltozni?

-Bakker, ne ijesztgess! De nem mondta, hogy megharapta a csaj, nem is vérzett. Harapással nem is nagyon tudott volna lemászni a liftaknában. Gumit is használt.

-A gumi nem mindig működik, vagy elfelejtetted volna, hogyan fogantál?

-Nem hiszem, hogy elkapta volna a nyavalyát, csak úgy csámcsogott. Korábban is csinálta már.

-Na jó, de ha mégis én lövöm…

-Siti-stop, én lövöm le!

-Hé! Kő-papír-olló?

-Ezt már buktad, Kocka.

-Befognátok egy percre. Találtam valamit. –Laci hangja ismeretlen irányból jött.

-Hol vagy? –kérdeztem.

-Itt vagyok a tetőn…

-Hogy a fenébe kerültél fel oda?

-Hátul van egy létra…

-Farek hol van?

-Felhoztam őt is, de az Isten szerelmére, had mondjam már végig! Valami bazi ijesztő dolgot találtam. Itt egy piros fotel, mellette egy fél üveg whisky. Van még egy távcsöves puska is és egy kitépett lap a bibliából.  Egy üzenet van ráírva, olvasom: „Ha bárki megtalálja ezt az üzenetet, kérem, segítsenek rajtam! Megharaptak. Nem voltam képes meghúzni a ravaszt, ezért bezártam magam a raktárba. Egy golyó van még a csőben, kérem, ne hagyjanak szenvedni és végezzenek velem!” –Farek hírtelen eszeveszett ugatásba kezdett.

-Mi van? Mi baja a kutyának?

-ÜLJETEK VISSZA KOCSIBA RÖGTÖN! –villámgyorsan megfordultunk, a két farkast láttuk felénk rohanni. Idáig követtek minket. Amelyiknek le volt lőve a lába le volt maradva, de még így is őrületes sebességgel közeledtek. Rájuk lőttem, de nem sikerült eltalálnom őket ezért beugrottunk a kocsiba. Neki ugráltak az ajtónak. Le akartuk húzni az ablakot, hogy lelőjük őket, de akkor mind a kettő felugrott a motorháztetőre. A szélvédőrácsot kezdték el harapdálni, majdhogynem letépték azt. Laci közben lemászott a tetőről és lelőtte a csonka lábút, összevérezte az egész kocsit. A társa elkezdett felé rohanni, de Csabi kiszállt a kocsiból és agyon lőtte.

-Kösz!

-Farek?

-Fent hagytam. –Laci lehozta a távcsöves puskát.

-Az meg minek? –kérdeztem.

-Nem figyeltetek, mit olvastam? Valaki van bent az üzlet raktárában, akit meg kell szabadítanunk a szenvedéstől. Azt kérte húzzuk meg a ravaszt helyette, tiszteljük meg vele, hogy saját fegyverével végzünk vele. –az automata üvegajtó nem működött ezért az egyiket be kellet törnünk. A pult mögött volt egy ajtó, Csabi előbb szétlőtte a zárat. Aztán Laci ment oda, hogy berúgja. Amit kinyitódott, a zombi elő ugrott a sötétből és kiverte Laci kezéből a fegyvert. Elsült ugyan, de nem talált.

-Baszki! –mondta. Egy bajszos öregember volt az illető, közepes sörhassal. Még friss volt szegény. Megkerülte a pultot és neki lökete a Csabit az egyik polcnak, amin bögrék, kisautók és egyéb béna ajándéktárgyak voltak mind a benzinkút logójával ellátva. Én sem maradhattam ki, rám vetette magát és kirepültünk az ajtónak azon a felén, amin még volt üveg. Letepert a földre és nem akart leszállni. A fiúk már talpon voltak.

-Ne lőjetek, az ördögbe is, ne lőjetek!!! –ha lelőnék, félő, hogy a vére a szemembe, a számba vagy akárhova fröccsenne. Laci egy baseballütővel fejbe kólintotta, amitől lerepült rólam. Csabi háromszor mellbe aztán kétszer fejbe találta.

-Jól vagy, minden oké?

-Igen, nincs harapás csak… csak hadd térjek észhez. Honnan van az ütő?

-A pult alatt találtam, jó mi? –egy röpke szusszanás után neki láttunk a dolgoknak. Csabi lemosta a kocsit, én egy ládába pakoltam az üzletben található összes alkoholt. Épphogy befért a csomagtartóba az áramfejlesztő mellé. Laci lehozta Fareket a tetőről, majd összegyűjtött pár szex újságot. Két óra múlt nem sokkal, ideje volt tovább indulni. Túl sok időt pocsékoltunk el Gyöngyösön. Csabi beletaposott a gázba, be akartuk hozni a lemaradást, már csak egy köpésnyire voltunk a fővárostól.

-Elszakadt a gépfegyver pántja. –ez nagy kár, így nem tudom kényelmesen a nyakamba akasztva szállítani.

-Az hogy lehet? –kérdezte Laci.

-Fogalmam sincs, akkor vettem észre miután átrepültem az üvegen.

-Ha visszaérünk, megcsinálom, összekapcsozom valamivel.

-Kösz, haver. –próbáltuk nyomkodni a rádiót, hátha sugároz valamit a kormány, mi a fene is volt az a robbantás, amitől még mindig cseng a fülem, de nem fogtunk semmit. Jóval később Csabi figyelmeztetett, hogy van előttünk az út szélén egy zombi.

-Elhoztad az ütőt Laci?

-Ja, itt van a kalaptartón.

-Add ide gyorsan! –felnyitottam a tetőablakrácsot és kibújtam az ütővel. A kocsi közelebb húzódott, amikor közvetlen mellé érkeztünk meglendítettem az ütőt és olyan erősen tarkón vágtam, hogy a fél feje leszakadt és holtan esett össze.

-IGEN! EZ AZ, KOCKA! –egyszerre üvöltöztek a kocsiban. Még Farek is ugatott pár elismerőt. Lassacskán megérkeztünk Gödöllőre, ami kiskoromban annyit jelentett, hogy megérkeztünk Budapestre. Keresztülszeltük a várost, hogy áttérjünk az M3-as autópályára.

-Tudod, hogy merre kell menni?

-Ja, innentől már csak egyenesen kell hajtanod be a városba, amíg el nem érjük a Városligetet. Azt megkerülöd, ha lehetséges. Felőlem át is hajthatsz rajta, nekem aztán tök mindegy. Onnan fel Margit hídra. Aztán ott lesz valahol a túl oldalon.

-Mi? Budára megyünk?

-Számít az valamit is?

-Nem tudom, olyan rossz érzés fogott el.

-Sok esélyünk a túlélésre nincsen, szóval ne csodálkozz.

-Király, most már teljesen nyugodt vagyok.

-Egyszer mesélt nekem az öreged arról a vérfoltról. –szólt közbe Laci –Azt mondta egy… hogy is hívják Cy Twombly képre hasonlít. Vagyis a kiköpött mása.

-Ő nem egy baseball játékos volt?

-Egy percig sem figyeltél oda rá? Azt mondta, a faterja a kedvenc baseball játékosáról nevezte el a fiát.

-Hogy ne figyeltem volna oda, a baseball játékost megjegyeztem.

-Örülök, hogy ennyire bírjátok az öregemet, srácok.

-Hát igen, pont olyan eszelős, mint amilyen te vagy. –a városba beérve szüneteltettük a dumadélutánt. Tágra nyitott szemekkel pásztáztuk az utcákat, hátha valahol rálelünk egy félbe maradt útfelújításra. Biztos voltam benne, hogy láttam itt a közelben valahol egyet még régebben. A Városligethez érve jobbra kanyarodtunk, Laci máris felordított:

-Odanézzetek! Találtam egyet. –mutatott a legelső utcába.- Ott egy markoló! Rá van szerelve egy bitang nagy légkalapács. –bekanyarodtunk, hogy megvizsgáljuk. Sok volt odakint a zombi, úgyhogy most elővigyázatosabbak voltunk és vittünk lőszert magunkkal. Nem tudtunk a közvetlen közelébe hajtani, mert fel volt szedve az út. Kavicsokkal és üvegszilánkokkal volt tele, egy defektet pedig nem engedhetünk meg magunknak. Futnunk kellett egy darabig, közben csak úgy szórtuk a golyókat. Nem ez volt a legjobb napjuk, hullottak a szerencsétlenek akár a legyek. Beugrottam a markolóba, közben Csabi és Laci folytatták az irtást. Mindenféle gombokat és karokat láttam, fogalmam sem volt, hogy működik egy ilyen munkagép. Egyszerre nyomkodtam és húzogattam mindent, reménykedtem, hogy nem csapom le egyikük fejét sem véletlenül. Nem működött ez sem, de nem halt meg bennem a remény, mellettünk feküdt egy nagy kék konténer. A srácok továbbra is fedeztek, így kimásztam a markolóból és felfeszítettem a konténer ajtaját. Melegség öntötte el a szívemet, 6 darab légkalapács is volt bent. Mellette még két betonkeverő, egy darab abból a valamiből, aminek nem tudom a nevét, de ez nem is fontos most. Megragadtam a legkisebbet és oda vittem a kocsi csomagtartójához, hogy rákössem az áramfejlesztőre. Szerencsére működött, szorítottam egy kis helyett neki, majd nagy nehezen lecsuktam csomagtartó tetejét. Visszamentem konténerhez egy csákányért és a srácokért. Én ültem a volán mögé, minnél gyorsabban el akartunk tűnni, de zombik elzárták a kijáratot. Hah, könnyen átgázoltam ezen az akadályon.

-A rohadt életbe! Ez meleg volt, ez rohadt meleg volt! –Csabi teljesen kiakadt, rengetegen jöttek ellenünk.

-Nekem mondod, lepörkölte a seggemről a szőrt olyan meleg volt. –Laci humoros megjegyzése viszont mosolygásra késztette. Ez a tipikus ideges mosolygás volt. Amikor ideges vagy, de valaki oldja a feszültéséget egy poénnal, te meg mosolyogsz rajta, pedig marha pipa vagy. –Sikerült megszerezni?

-Aha, beraktam a csomagtartóba. Nagy szerencse, hogy találtunk kisebbet, mert amit Gyöngyösön találtunk azt meg nem bírtam volna emelni. –a Margit hídon áthaladva, két vadászgép suhant el felettünk, utána egy helikopter. A jóistenhez imádkoztunk, nehogy itt is bombázzanak egyet.

Budán egy kis kanyargás után máris megtaláltuk a képregény boltot, ami mellett ott az üzlet a vérfolttal.