Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
No lám, a szemafor irigység.
Nem enged át a vasút kereszteződésén.
Villog, csillog,
Némán elgagyogja;
Belefulladt a mozdony egy felsővezetékszakadásba.
Mire ideér,
Bőrönddel ez a kis talpbetét elcsurog.
És a groteszk lábbeliken a kis nótárius morog,
Ahogy alkonyattal enyeleg a totális premier plán.
S a peronhoz érkezve a pályaudvar pénztárán –
Kattog a zseb, a tikk-takk monodramatikus forgatag –
Elkaplak.
Első az osztály, metál a mennyezet.
Nem építettek ide katapultszékeket.
Masiniszta nem leszek –
De a padló valamiért kattog, mégis, üveg.
Repülhetnék, innét már nem lehet.
Ugye, veled beszéltem,
A szemben ülőkkel, nem személytelen,
Nem interurbán, szemérmetesen.
Ugye.
Ugye.
Nézed, egál a sík.
Elfeledd hamar, hogy üveg.
Lépdelsz, táncolsz, fürge forgatag,
Nem ezt akartad,
Ha más volt a szint; keresztben nézőtér
És néked szószék, színpad.
De tudod, a waltzer nem dobbant;
Pehely a sasszé, komoly a lendület –
Most csodálod a vágyat.
Elvégre szemedbe csuláztak.
Ragyog a nyáltenger, beléje hunyorogsz,
Vakondnok buzgosz, süvít a kamaszkor.
Ha sok köpet összeáll, tengerré lehet,
Vesztegzárba mártod selejt kis léted,
Mennyei kezed, arcátlan gaztetted.
Elfullasztanak a vágyakozó tekintetek,
Említett cseppekké folyva elfeledtetnek.
Tudni erről, látod, már az sem éri meg.
Így aztán, mindig csak látni akarsz.
Így, bocáss meg, imádlak, megőrülök,
De kérlek, én utálva öllek,
Mert nem ismertél.
Nem ismertél
És nem is tettél.
Nem akartál.
Mindössze imádtál.
Erre kellek.
Ezért vagyok,
Vérből, porból, anyaméhből,
Krisztus kegyelméből,
Hogy láss,
Hogy megkóstolj,
Hogy, oh, bébi, drága,
Kecsesen behajolva
Kicsókold a fiatal éjszakát,
S széllel szemben, kaján kujon
Boldogítson utána a viszlát!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Bozsik Barbara: Megérintettél
Téglamadár
Szociális Zavar
Lóverseny