Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A buszok,csak akkor indultak el,mikor már mind megtelt.Ahogy beszált az utolsó ember is,az egyik fickó jelzett az elsö járműnek,hogy indulhatnak.Hát megkesztük rövid utazásunkat a sziget belseje felé.
Sokáig a partok mellet mentünk,ami tele volt sziklás részekkel.Félelemetes ahogyan a hold megvilágitja a partot.A sziklák körvonalai alakokat öltöttek,mintha azt sugnák hogy" nem menekülhetsz a szigetröl,mert körbe vettük az egészet."Borsodzott a hátam,mert mi van ha történne valami,hogy tudnám elhagyni a szigetet.De nem tudtam tovább elmélkedni,mert Chintia oldalba bökött.
-Maga tudja hová megyünk?-kérdezte aggodva.
-Csak anyit tudok hogy egy kastélyba.-válaszoltam.-de hogy ki lessz a házigazdánk ,azt nem.
-És Pilkington?
-Az a gyanum hogy ö tudja.Majd megérdeklödöm.-nyugtattam meg.
A parttol egy keskeny aszfalt úton folytattuk a zötykölödést,ami egy lankás fákkal tarkított kanyargós út volt.Néhol takaros faházak és hozzá tartozó istálok,egyéb állattartó kis épületek,mezőgazdasági gépek,traktorok.
Már messziről lehetett látni a kastélyt,ahogy magasodott a fák fölé.A fények csodás pompába öltöztették az épületet.Az ablakok mintha szemek lettek volna,amik figyelték ahogy megérkeztünk.
A bejárat elött egy komornyik fogadott bennünket.Idös öszhaju,bajszos szimpatikus ember volt.
-Kérem ha bemennek kövessék Mrs Roset,ö mutatni fogja az utat a bálterem felé.-mondta és közben bal kezével ,elegánsan mutatott az ajtón belülre.
Mrs Rose egy fekete haju,negyvenes éveiben járó,korához képest csinos spanyol nö volt.Talán szobalány vagy cselédféle.Mosolygos arcán az apro ráncok elárulták ,hogy nem volt könnyü élete.De mi engedelmesen követtük.Olyan folyosón mentünk,mintha egy múzemban lennénk.A falon képek,festmények,mellszobrok ,nem akármilyen müvészek alkothatták.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Nyaralásom története 1.
A bűvészhegy (Játékra fel!)