Arról még nem tettem emlitést, hogy negyven egynéhány éves aktivitásomnak legalább egy negyedét fizikai állományban töltöttem el. És itt meg kell jegyeznem , hogy ezekhez az évekhez kötődnek legszebb, legviccesebb, legjobb , vagy legrosszabb emlékeim. Ezek közül egyet most mindjárt el is mesélek.

          Mert történtek ám vidám dolgok--lehet, hogy csak a kivülállónak-- ebben a rohamosan terebélyesedő, emberanyaggal állandóan gazdagodó cégnél. Hogy a termelés folyamatos legyen, óriási raktári készleteket halmoztak fel faanyagból , fűreszáruból , de habszivacsból is. A habszivacs Temesvárról érkezett--és mint tudjuk igen nagy a nedvesség felszivó képessége--ezért ezt egy fedett raktárba kellett elhelyezni. Találtak is egy alkalmas helyet, ahova mindjárt be is zsufoltak vagy tiz vagonnyi habszivacsot , közvetlenül a termelőrészlegek közelébe. Ennek a szivacsnak   olyan jó tulajdonságai voltak,és vannak ,puha, meleg , finom tapintásu--szinte csábitották az embereket a rajta való heverészésre , és nem csak arra.

           Előbb csak, kollégák a kollégákkal, kolléganők a kolléganőkkel  keresték fel -- ebéd vagy vacsoraszünetben, vagy bármikor ha az idejük megengedte, mert nagyszerüen el lehetett beszélgetni, pletyózni a kellemes félhomályban , vagy sötétben. Szóval nagyon frekventált hely lett a szivacsraktár, úgy a férfiak , mint a nők részéről, akik előbb csoportosan , majd párosban , végül vegyespárosban érkeztek a kellemes buvóhelyre. A vegyespárosok --mondanom sem kell --hogy szeretkezési szándékkal érkeztek, a koromsötét esti órákban, aminek ilyenkor már semmi akadálya nem mutatkozott a mások írigységén kivül. Dehát írigy az ember , és ha neki nem jön be valami, akkor tesz róla hogy másnak se sikerüljön. Nyiltan úgyan nem beszéltek róla, de azért mindenki tudta , vagy tudni vélte , hogy ki kivel folytat szerelmi viszonyt.

          Egyik nyári este , a munkánk hamarabb elfogyott mint a munkaidőnk lejárta --ekkor éppen teljesitménybérben dolgoztunk-- ennélfogva  ki-ki a maga modján próbálta hasznositani a meg maradt időt. Volt aki átugrotta keritést, és rövid időn belül  félliternyi vagy akár egész liter pálinkával tért vissza, volt aki szedte a sátorfáját és hazament , és persze akadt olyan pár is aki a szivacsraktár felé vette az irányt. De ezt bármilyen diszkréten próbálták csinálni--külön uton érkeztek a találkahelyre-- mégis akadt egy-egy szemfüles ,vagy írigy kolléga,  aki észre vette, vagy  direkt leste az események alakulását. Lehet , hogy nem is rosszindulatból, csak a vicc , a hecc  kedvéért, vagy éppen  csak azért , mert nem volt egyéb elfoglaltsága , hát felcsapott erkölcscsősznek. Ez a feltételezés nagyon valószinű , már csak azért is mert , amikor telibe volt munka ,ilyen dolgokra nem kerülhetett sor.

          Szóval , szemfüles barátunknál tartottunk, aki maga mellé szólitott még két srácot, és szép csendben megközelitették a légyott szinhelyét. Megvárták amig a párok szépen  elhelyezkednek a piramis alakben felrakott szivacstömbök tetején és akcióba lépnek. Amikor  úgy gondolták , hogy eljött az idő, akkor egyszere rázni kezdték, az amugy is ingatag szivacsoszlopot. Ezen cselekedetüket egy sikoly, és  két huppannás követte, és a pár ,két szivacslépcsőfokkal lennebb kapkodta magára a nem rég levetett ruha nemüt  --de nem mindet mert a sötétben nem találtákmeg az apróbb ruhadarabokat.  Másnap is találtak intim ruhadarabokat  a helyszinen a szivacstömbök között, és fölött. A sikollyal kapcsolatban két elmélet is élt. Hogy melyik volt a kiváltó ok, azt sohasem tudtuk meg , mint ahogy a szerelmes pár sem tudta meg , hogy ki volt az alkalmi erkölcscsősz. Az eset után nem emlékszem , hogy vállalkozott volna valaki "magaslesre"!