"Nem az zavar, ami történik, hanem az, amit gondolsz arról, ami történik." - mondta egyszer egy pszichológus, és szerintem neki van igaza. Csak hogy hozzászóljak a vitához :-). A vers nekem tetszett, a hangulata átjött.

Válasz

Leventével értek egyet. A nők sokkal könnyebben vészelik át a nehéz helyzeteket, a férfiak jobban hajlamosak az önsajnálatra, nyavalygásra. Legalábbis én így vettem észre.
Na persze, mindkét nemből vannak kivételek, melyek erősítik a szabályt. :)

Válasz

Ennek azért némileg ellent tudnék mondani. A lélek mint az ember tulajdonsága vitathatatlan. Az erőt azonban nem az ember neme határozza meg! Hanem az amit belül érez! Az életben kiállt rossz dolgok mindegyike egy-egy apró heg, mely aztán ráragadva a lelkünk burkára vékony rétegként a végén fallá áll össze, így erősítve azt minden ellen ami rossz. A belső erőt pedig mindenkinek önmagában kell megtalálnia, azt nem lehet tanítani, sem ellesni. Különleges dolog, amely mindenkinek a sajátja. :)

Válasz

Egyenlőség!Pedig szerintem lelkileg ők erősebbek.Nem omlanak olyan könnyen össze.

Előzmény

Válasz

Szerintem meg mindkét nem egyenlő... bocsi.. :)

Válasz

Szerintem pedig nem így van.ti mindig nehezebb és hátrányosabb helyzetben voltatok,vagytok.És a sors iróniája? Az ún.gyengébbik nem lelki erő szempontjából fényévekre fölöttünk jár.Mikor mi a ,,Teremtés koronái" megtérdelünk és kardunkba dőlünk,addig ti zokszó és panasz nélkül túlléptek a helyzeten és megoldjátok a lehetetlennek tűnő problémákat.Hidd el tapasztalatból beszélek.Őszinte tiszteletem minden nőnek!

Előzmény

Válasz

A mondanivaló nagyon fontos és aktuális. Ez a központozás dolog nem tudom, micsoda, sose érdekelt. :)))
Megint az jut eszembe, hogy egy férfi mást olvas ki belőle, mint én.
Nőként ezeket az érzéseket sosem fogom átélni, a családfenntartás, kenyérkereset a génjeinkben valahol inkább a férfi dolga, nektek nagyobb teher. Tetszett, bár én mindenfelé raktam volna vesszőket, akár monoton, akár nem.
Mindent összevetve, néha nőnek lenni könnyebb, ezt a versed is megerősíti.

Válasz

Erről kicsit Hofi Kiöregedett vadászkutyája jut eszembe. Nem tudom, ismered-e, ha nem, keress rá youtube-on! "A rosszban jó, hogy ugatni még szabad..."

Válasz

Ha megfigyeled egy szakasz mindenféle írásjel nélkül van,a másik pedig nem.Próbáltam érzékeltetni,az írásjel nélküliekben a monotonságot,fásultságot,gépiességet.Mintha valaki sűrű ásítozások között elmesélné a haverjának,hogy nicsak a koma hogy járt.Lassan a vers mondanivalója annyira mindennapivá válik,hogy már mindenki unja,nem én károm-hát nem bánom alapon.Meg az elég a magam baja...Viszont aki benne van annak létfontosságú.Hát az írásjeles szakaszokban ez a szerencsétlen rejtőzik.
Szóval az érdektelenséget,az önzést próbáltam szembeállítani a tenni akarással,kétségbeeséssel,dühvel.Egyszóval a túlélni vágyással.

Előzmény

Válasz

az ötlet, a téma, amiről írtál nagyon tetszik, a megvalósítás már kicsit kevésbé... nekem kicsit zötyögős vers volt, persze ez csak egy vélemény :) viszont a központozásra nem ártana figyelni - hacsaknem direkt van így.

Válasz