Köszönöm mindenkinek a jó tanácsokat :) nagyon jól esik,hogy ennyire sokat segítettek :) *-*
Nekem ez a vers így jelent mindennél többet :D
Esztiii : D
Hát igen,a szerelem az szép dolog,csak fájdalmas is :/
Igyekszem,hogy mindig hozzak mostanában frisset :) egy füzetbe vannak még újdonságok :D

Válasz

Vikike, jónapot! :) Rég láttalak! szerelem, szerelem, még mindig itt vagy velem... :)

Válasz

Egy apró kiegészítés. Nekem azzal sincs abszolút, de semmi bajom, hogy „Azóta van te meg én”. Nekem ez nagyon sok mindent átad :-) Bár számomra inkább jellemző az, hogy favorizálom a nem hétköznapi, nem szokványos szószerkezeteket. Én ilyen vagyok, más meg másmilyen. Nincs egyöntetű igazság ez ügyben, ezért az, aki igazságot kell szolgáltasson, mindig te kell hogy legyél! Ezt sose feledd :-) Ne engedd azt, hogy az alkotásaid szubjektív, sajátságos vonásaiba más belepiszkáljon, mert nem érzi át, nehezen értelmezezi, vagy pusztán nem tetszik neki.

Egyet tégy mindig: gondold át. Olvasd újra és újra. Tedd fel magadnak a kérdést: visszaadja ez mindazt, ami akkor bennem volt? Engem fejez ki? Én vagyok ebben a pár szóban, kifejezésben, gondolatban? Amennyiben a válaszod különösebb hezitálás nélkül valahányszor egy kellemes, nyugodt, békés, harmonikus igen, amennyiben így érzed teljesnek mindazt, amit létrehoztál, abban az esetben tekintsd lezártnak az ügyet.

Ez az én javaslatom. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes változni, változtatni! Változni fogsz, változni fog a stílusod is, a gondolkodásmódod, a világlátásod, minden, ami vagy, ami benned van. Ezek magukból fognak végbemenni, anélkül, hogy kérnéd, hogy akarnád, vagy más akarná.

Te csak két dolgot tégy: figyelj oda az írás objektív részeire – helyesírás, központozás, megfelelő szóhasználat, stb. –, és kövesd a saját, belső hangodat, késztetésedet, Önmagadat.

Válasz

Nekem azon a szón akadt meg a szemem, hogy disco. Van erre egy szép magyar megfelelő is: diszkó :-)

Nekem nincs bajom ezzel a résszel, hogy

„Kiléptél az ajtómon,
Szívembe költöztél bunkón.”

:-)

Ha neked sincs – feltételezem, hogyha erre esett a választásod –, akkor mindenképp hagyd így. Az összecsengés és az összhatás olyannyira szubjektív, hogy nem érdemes vele szakszerűen foglalkozni, mert meggyőződésem, hogy nem lehet. Ha számodra Viktória, ez így adja vissza mindazt, amit szerettél, akkor az úgy helyénvaló.

A virtualitás tudtommal a nem való, nem valószerű, valóságos, amolyan megkreált, fiktív világokra értendő. Egyfajta képzeletalkotás. Amennyiben jól tudom, nincs köze a profizmushoz, sem a virtuóz szóhoz. Viszont a szót elírtad (virtulatitásba). Illetve: virtualitásba megyünk, és virtualitásban vagyunk. Az illető a virtualitásban volt kedves veled, így kell az a plusz betű még a végére :-) Az utolsó sorból pedig hiányzik egy vessző a 'ki' elől.

Ezek aprócska dolgok, de épp azért jegyzem meg őket, mert nagyon könnyen orvosolhatók! Javasolok neked egy helyesírás-ellenőrző programot! Nagyban megkönnyíti a feladatot, amennyiben például elütsz egy-egy karaktert, hibásan írsz le egy szót, kihagysz egy-egy vesszőt – pl.: sorra, keressik, kerestellek. Sokszor besegít, és irtózatosan hasznos, mivel jól tudjuk, időközönként mindenki hibázik.

Még egy tipp: a központozás etikettje azt kívánja, hogy az írásjelek után szóközt hagyjunk – ez szinte minden esetben így van. Itt most konkrétan a vesszőkre gondolok :-)

Az utolsó előtti sor kissé sántít:

„Talán öregebb lettél vagy az a lány miatt,
Esetleg én miattam ki tudja!”

Itt most konkrétan a „vagy az a lány miatt” szövegrészre gondolok. Az 'az' talán fölösleges, esetleg egy 'amiatt' a helyére talán jobban illene, de ezt döntsd el te :-) Ez csak egy tipp volt. Olvasd fel ezt a sort néhányszor, és rájössz a saját megoldásodra, amennyiben szükségesnek érzed :-)

Amúgy számomra ez a vers legszebb része:
(többször is elolvastam :-) )

„Sötét szemed,utat kutat velem.
Oly régen volt már ez,
S nekem hiányzik az az este,
Majd a hajnal a végtelenben.
Ott a kőlépcsőnél ültünk kábán.
Hajnal volt már,szívünkben szivárvány.
Furcsa lettél és megváltoztál.”

Köszönöm :-)

Folytasd az önmegvalósítást :-)!

Jó éjt!

Válasz

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Ennél jobbakat olvastam tőled, de tudom, számodra az érzés fontosabb. =Azóta van te meg én=, én átírnám újra helyedben (már csak azért is, hogy ne vesztődjék el), de nem keresném hozzá a művészit. Átadni a mondanivalót, egyszerűen, érzelmesen, szabadon.

Válasz

András jól beszél. Én még azért kiragadnék egy-két konkrétumot:
"Kiléptél az ajtómon,
Szívembe költöztél bunkón." -- ezt a két sort mindenképpen gondold át! Egyrészt nem is cseng annyira össze a két sorvég, másrészt, ez a bunkón kicsit ront az összhatáson.
"Virtulatitásba kedves vagy velem," -- gondolom, itt virtuálisan-t akartál írni. Virtualitás, ha jól tudom, azt jelenti, hogy valaki nagyon profi valamiben. Tehát virtuóz.
Mást nem tudok most hozzátenni. Eddig nem adtad fel az írást, ezután se tedd!

Válasz

Miután elolvastam az első dolog az volt, hogy megnéztem az életkorod. Meglepődtem, fiatalabb vagy mint a gondoltam. Szóval ezek alapján nem is rossz, írjál még sokat, amennyit csak tudsz. Persze olvass is mellé. Aztán, ha már van sok minden, kezd el vissza olvasni a műveidet. Saját magad tanára leszel. De nem akarok sületlenséget beszélni,nem értek a versekhez. Meg hát tehenünk sincs.

Válasz