Amatőr Írók Klubja

Én és az írás/január

Kedves naplóm!

Szavak és mondatok között élünk. Betűk halmaza ömlik ki szájunkból és a tollunkból egyaránt, és míg a légben minden odavész, addig itt a papíron minden örökre nyomot hagy. Minden egyes betű mintha mondani akarna valamit. Ahogy kikanyarítok egyet, úgy érzem, magától akar szóvá formálódni, meg sem várva, hogy én mit akarnék mondani. Vonalat húzok oda, ahol már nem akarom megengedni, hogy helyettem fejezzék be a mondatot. Egy pillanat – hiszen a betűk éppen az én kezem alól futnak a papírra. Én szülöm őket és engedem útjukra, mint anya a felcseperedett gyerekeit a nagybetűs életbe. Én akarom azt, hogy egymás után alkossanak egy mondatot s majd egy egész gondolatot. Hagyom is hát, hogy a toll lágyan fusson végig a fehér papíron és még dátumot sem jegyzek sehová, hisz amit a betűkről és szavakról írok, azt ma is és holnap is ugyanúgy gondolom.

Címkék: én és az írás/január/tünde

Kommentáld!

Hozzászólások

Balogh Zoltan üzente 10 éve

Szépen összeválogatott, gondolatok !

Válasz

Sade Lia üzente 10 éve

Rövid, célratörő. :)

Válasz

Légrádi Eloise üzente 10 éve

Letisztult gondolatok arról, ahogyan most gondolkodsz az írás folyamatáról, mibenlétéről. Tetszik a rövid kis szövegbe zárt anya-gyermek hasonlat, de ami miatt egyedivé lett az írásod azt én a végén találtam meg, miszerint tegnap is így gondoltad, holnap is így szeretnéd. Egyfajta magabiztosságot, kiegyensúlyozottságot sugall, ami szerintem elengedhetetlen, de abban nem vagyok biztos, hogy mindig fennálló, vagy nélkülözhetetlen jelenség. Szerencsére te sem állítod, mint ahogy dátumot sem fűzöl hozzá. Ezzel a gondolatisággal, hogy nem dátumozod be, és ezt hangsúlyossá is teszed, elindítasz az olvasóban is egy sor gondolatot erről az egészről. Nagyon tetszett, köszönöm!

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben