4. Osztály

   Mély levegő! Lélegezz, hamar vége lesz! De meleg van! Nem nyafog! Sok mindent kibírtál már, nem de? Ez sem lehet nehéz. Jól van, megpróbálom... de nem az én hibám lesz, ha elájulok! Persze, hogy nem! Majd ráfogjuk arra, aki ideállított minket. Halkabban! Nem hallom, hogy mit mondanak. Miért fontos egyáltalán odafigyelni? Ez a negyedik éve, hogy eldarálják ezt a szöveget... Csak nézz körül, mindenki más is unja már.
    Tudok egy ennél jobb történetet, ami majd eltereli a figyelmedet erről a kínról! Rajta, nyűgözz le! Emlékszel, amikor év elején levélgyűjtés volt, és belezuhantál a hatalmas konténerbe? Hogy felejthetném el... Azt mondtad, hogy jobb történettel állsz elő, nem pedig életem fekete foltját fogod felhozni! Hát személy szerint én rendkívül élveztem azt a pillanatot! Jól van, tudod mit? Idézzük fel azt a sok fogalmazást, amit idén írtál!
    Ez már valamivel jobb ötlet! Igen, tartalmas tanév volt, annyi szent. Hány is volt? Három? Rám ne nézz! Én csak olvastam őket. Azt hiszem valóban annyi. Legalábbis, amik emlékezetesebb darabok voltak. Az egyiknek az volt a címe, hogy "A Királyok Gyöngye". A tanárnő a címből azt vette le, hogy az egyik magyar királyról van szó benne. Vicces tanár-diák párbeszéd volt! Pedig az igazságtól mily távol is állt... Valódi gyöngy volt benne, egy hatalmas mágikus erővel rendelkező tárgy. Amit egy régészcsoport talált meg egy erdei kutatás során. Pontosan! És ekkor megjelentek a gonosz erők és elvitték a becses leletet! Meg a professzornőt, aki megtalálta! De jött a hős, hogy végigküzdje magát az ellenségen és visszaszerezze a gyöngyöt, mielőtt rossz célokra használnák! Meg a professzornőt, természetesen... De nem jött be, elkésett vele. A gonosz varázsló az újdonsült erejével egy hatalmas csontvázhadsereget keltett életre, amivel bevédte a várát. Mi pár csontkollekció a mi hősünknek? Szétszedte mindet és feljutott a torony tetejére, ahol aztán egy csatában legyőzte a gonoszt. End Of Story!
     Azért nem egészen, hisz nem adta fel olyan könnyen. Nem emlékszel, hogy a gyöngy megsérült a harcban, de a hős figyelmeztetései ellenére is használni akarta az az ostoba? Nos, hogy őszinte legyen, annál a résznél leragadtam ott, hogy a nő már a hős karjaiban pihent. Mi is történt utána? Szóval, mégis használni kezdte, és mialatt ő az igét mormolta, addig a hős és kedvese szépen nyúlcipőt húztak. Ilyen vész mellett én nem foglalkoznék a divattal... Képletesen értve, te nagyon szerencsés! A lényeg az, hogy a hősnek lett igaza. Mint mindig! Az ige végére a gyöngy teljesen túlterhelődött, majd a földel tette egyenlővé a kastélyt. A világ megmenekül, a hős és szerelme pedig boldogan élt tovább! Most? Most! End Of Story!

    Mi volt a második? Egy állatos történet a négyszögletű kerekerdőben! Eredeti... Írj te jobbat házi feladatnak... Akárhogy is, erre már teljesen emlékszem! Ez az, amiben volt egy csapat állat, akik felvették a harcot a favágók ellen, hogy megmentsék az erdőt. Bingó! Volt ott minden az oroszlántól a kígyóig. Az első nap nem történt semmi, üresen találták a favágók táborát és hazamentek. A második nap már újra közelebbről hallották a szerszámokat, így éjjel megint ellátogattak a táborukra, hogy rendet csapjanak. Aham! De azt tudod, hogy mi lett az eredménye? Kudarc! Szervezetlenek voltak, így a gaz emberek sikeresen visszaverték őket a villámló botokkal. Egy golyót még az oroszlán is felfogott! Harmadik nap már minden veszni látszott, de a sérült oroszlán még utoljára összerendezte a csapatot. Tervet szőttek, és hála az okos elmének, végül is sikerült felülkerekedniük. Ötletes és humoros is volt, ahogy a kígyók megbújtak a fegyverek között! Volt pánik rendesen! A simabőrűek szedték a sátorfát és soha sem tértek vissza többé! Meglepő módon tökéletesen emlékszel. Mit kapok jutalmul? Elmondhatod a harmadik mese történetét!

    Bla bla bla, jutalmak terén még mindig nem jeleskedsz. Jól van, vicceltem. De azt el kell ismered, hogy szépen megoldottam! Negyvenöt perc alatt megírni egy két és fél oldalas történetet? Még a tanárnőt is lenyűgözted! Igen! Emlékszel? Az volt a téma, hogy a föld elpusztult egy nukleáris háború után. A hős békésen üldögélt az összeomlott lakásban, mikor valaki kopogott az ajtón. Már ami megmaradt belőle... És aztán innen kellett folytatnunk. Egyedül én írtam olyan történetet, amiben megmenekült a bolygó! Űrlények kopogtattak, akik visszavitték az időben szerencsétlen flótást, hogy a katonasági kapcsolataival még időben leállítsa a rakétakilövéseket. Az biztos, hogy ilyen befejezésre senki sem számított. Az egyik gyerek még azt is írta, hogy egy medve kopogott... Azt hiszem az a Barnabás volt. Mindegy, a lényeg, hogy megkaptam rá az ötöst.

    Azt hiszem közeledünk az előadás végéhez! Az jó, egyre inkább szédülök ettől a hőségtől! Már megint ez? Ugyan már, kibírod! Gyorsan, tereljük el megint valami mással a figyelmed! Mit szólnál mondjuk ahhoz, ha fényeznénk egy kicsit az angol tudásodat? Mire gondolsz? Nem egyértelmű? Tehetség vagy! Egy év lement, de tökéletesnél rosszabb dolgozatokat nem írtál belőle! Az angol könnyű! Persze, neked, aki videojátékokból és angol rajzfilmekből megtanulta csillagos ötösre! De te is épp olyan jó vagy belőle. Lényegtelen... itt most te vagy a fontos!
   
    Mondd, Hawk, történt valami érdekes mostanság a völgyben? Hmm, igen, most hogy így említed... Képzeld, ott ültünk a tábor előtt, szép nyári délután volt, mikor egyszer csak kiáltozásra lettünk figyelmesek! Felnéztünk, és láttuk, ahogy egy lány szalad lefelé a dombvonalról, épp felénk! Egy lány? Én is ennyire meg voltam lepődve! Csak egy törölközőt viselt, semmi mást, és persze az első dolga az volt, hogy engem használjon fékező rendszernek... Te kis mázlista! És mi történt azután? Elájult a kimerültségtől, most éppen a gyengélkedőben pihen. Engem persze nem találnak meg félmeztelen lányok, te pedig szinte körül vagy véve! Mit értesz ez alatt? Hát Szandra sem az a típus, aki túlságosan szégyenlős lenne. Csak barátok vagyunk! Semmi több! És akkor mi a helyzet Dragonnal? Agnes Dragon? Remélem most csak viccelsz... Egy bestia falkában is nagyobb biztonságban érezném magamat, mint vele! Beszéljünk akkor már rólad és Ágnesről! Az utóbbi időben elég közel kerültetek egymáshoz. Tüzet tűzzel, szép taktika, de nem válik be. Az ég világon nem közelíteném meg azt a sárkányt! Sebaj, sok lány barátod van! Jövőre úgy is felsős leszel, talán ott már be fog csúszni egy-két ügyes tapogatás! Ezt a mondatot pont tőled nem vártam volna, Hawk! De igaznak igaz, nem? Tervnek tényleg nem rossz...

    ...

    Mi a baj? Nem érzem túl jól magamat... Azt látom én is! Szédülök! Mély levegő! Nem fog menni... Ez csak egy évzáró ünnepség, semmi vész, kibírod!
    - Jól vagy?
    - Hé, minden rendben?
    - Kísérjétek ki!!!

    ...

    Ne aggódj, már kint vagyunk a folyosón, még pár lépés és kiérünk a tágas aulába, csak tarts ki ad-

    ...
    ...
    ...