Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Amatőr Írók Klubja

Csak úgy

13 éve | N. Sýmur | 11 hozzászólás

Csak

bámulom a monitort

elmegyek vacsorázni

bámulom a tévét

bámulom a monitort

túl későn fekszem le

túl későn kelek fel

rohanok a busz után

ülök az iskolában

tanulom a matekot

szeretem a kémiát

órák után hazafele

_{a fülemben üvölt a rock}

üres szövegek az életről

az életnek, az életért...

és bámulom a monitort

beszélek ezzel-azzal

szívügyek, barátságok,

viták, szakítások,

új szerelmek, csak duma...

bámulom a monitort

eszek valamit, filmet nézek hozzá,

nem akarok tanulni

péntek este iszok,

csak iszok, csak iszok

próbálok csajozni

de már járni sem bírok

óvatosan megyek haza

ágyba esek, másnaposság,

bámulom a monitort

elrohan az egész nap

érzem: átlag az élet

kopott farmer, tornacsuka,

nem akarok tanulni,

írom, ami rámragadt,

hármas doga - nem rossz, mondom,

de belül mást gondolok...

bámulom a monitort

valami film, valami sorozat,

szívügyek, szakítások,

elrohan az élet,

egyetem, diploma, munka,

nyugdíj, kórház, halál...

bámulom a monitort

tanulom a matekot

és nem értem az életet

a napjaim sorozata

periodikus

és periódusa

píperkettő plusz kétkászorpí...

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

K. Katey üzente 13 éve

uff... ippe így éreztem magam múlt héten. aztán véget értek a vizsgák, kipihentem magam, és végre jó kedvem van. boldog még nem vagyok, de legalább jól érzem magam. :)
3,14... :D múltkor próbáltuk megalkotni a szerelem képletét. gyökökkel és négyzetekkel próbálkoztunk, volt amit a hatodikra emeltünk... most már tudom, hogy a jó öreg pí maradt ki :P

Válasz

zsoldos zsóka üzente 13 éve

Nem kritikának szántam,és ha jártam volna főlsőbb iskolába,akkor értettem volna a szinuszfüggvényes befejezés lényegét,no persze ha az a volna ott nem lett volna, de sajna ott van!No okosabb nem lettem,de így már érthető,hogy miért ez a vége,és nem a vég, a vége!:)

Előzmény

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

De jó, hogy megmagyaráztad, nem mertem megkérdezni, mi az a píperkettő izé a végén. :)))

Előzmény

Válasz

N. Sýmur üzente 13 éve

egyáltalán nem baj, én szeretem a kritikát :) a végén fontosnak éreztem hogy a szinuszfüggvény periodicitását írjam le, a napjaim is olyanok, mint egy végtelen szinuszhullám... :)

Előzmény

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Érdekes volt, nem emlékszem, hogy olvastam volna ilyet, de tetszett.

Válasz

zsoldos zsóka üzente 13 éve

Persze, a te versed, a te gondolataid,és bocs,hogy belekotyogtam!:-)

Előzmény

Válasz

Gráma Béla üzente 13 éve

Furcsa vers.Színessége,tarkasága kiemelő és még nyomatékosabbá teszi az egymást követő hétköznapi fásultságot.Azért ne feledd ,az "iszik" ikes ige,első személyben "iszom" Rendkívülien meglepett és hatott.

Válasz

Balogh Zoltan üzente 13 éve

Szines vers a szürke életben, de abból az is kiderül , hogy akár magunk is szinesithetjük életünket , fölösleges másra várni! A szinek és a forma emelik az egyébként hétköznapi cselekedeteink leirását. tetszik!

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Ez nagyon tetszik, az én szavaim mások lennének, de a forma, a színek, meg minden úgy, ahogy van, egészen jó!

Válasz

N. Sýmur üzente 13 éve

eszembe jutott, de gyorsan elhessegettem :) eddig sem nagyon szerettem az átlagos, vagy patetikus befejezéseket, és mióta olvastam Szabó Magdától a Für Elise-t, kifejezetten szeretem a másik végletet:

"egész életedben utazni fogsz, és egész életedben ezt sírod vissza, amit most otthagytál, keresed őket a Níluson és a Grand Canyonban meg Xerxész hadiútján, de nem lesznek, egy sem lesz. Rögzítsd az arcukat, a percet, buta! Cukorkát, csokoládét, friss, hideg a szódavíz…"

Válasz

További hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben