BEMUTATÓ   UTÁN

Nem tudhatom hányan nézték meg a Nyírő József Madéfalvi veszedelemről készült  filmet,mert az inkább filmre alkalmas.De az Imets Dénes Veszedelem című színművét nagyon sokan. Ez is egy fajta madéfalvi veszedelem. A szindarabot az Írószövetség Külön Díjával tüntették ki a kommunista diktatúra teljében,de a hat magyar szinház közűl egy sem vállalta színre vinni.A darabot pedig be kell mutatni annak a népnek, annak a közösségnek akiről és akiknek szól. Így keletkezett a sűrgös elhatározás,színre viszik egy lelkes amatőr csoporttal a    szerző rendezésében.És megkezdődött a toborozás,szereplők kiválogatása,az  izgalmas,verejtékes próbák,míg végre elérkezett a pillanat,a bemutató előadás.  Persze volt némi demagógia is a háttérben.A szerző nem figyelt eléggé a rendezési   fogásokra,neki kielégítő volt,ha behunyt szemmel hallja és képzeletben látja a megelevenedett saját szövegét.Mert ha figyelt volna, lett volna lehetősége az esetleges unalmat elűző korrigálásokra.De nem! A fő cél az volt,hogy a bemutató előadás a helyszínen Madéfalván legyen. Lelkes közönség gyűlt össze és a hatalmas tapsokon érződött a felkorbácsolt vér annyi idő távlatából is. Feltételezem  hogy a végén egy erre a célra betanított csoport kiabálta mindenkit,a tapsórkánt is túlharsogva: „Szerző,szerző!” és így a szereplők koszorújában megjelent a szinpadon a szerző, alkalomhoz illő székely viseletben: csizma fehér harisnya  fekete zsinorozással és fekete zekében,és az elmaradhatatlan kerekre türt fekete báránybőr kucsma.Egetverő volt a fellángolás az elismerés.

         Engem nem izgatott az ünneplés további menete és elsiettem fejet hajtani a csikrákosi templom temetőkertjében nyugvó Zöld Péter sírjánál. Ő volt az a római katolikus plébános, akiről a darab szól, aki kiállt a nép mellett,szervezte és irányitotta az ellenállást. A szűzhóréteg recsegett cipőtalpam alatt,amint utat vágtam és megálltam a fejfa előtt.

„ Szomorú szívvel jöttem fejet hajtani felséged előtt tisztelendő plébános úr.Én vagyok Sikó a gyergyói esperes,aki elárúlta kegyelmedet és az egész mozgalmat,  a nagy ellenállást,remélve,hogy a Monarchia csak felfigyel rá  és hűséges szolgálatomat valami előléptetéssel hálálja..Én,aki alakítom a plébánost ma is megtenném Zöld Péter katolikus plébános ellen hit alapon,mert eltérőek meggyőződéseink.Én protestáns vagyok,hitbéli ellensége,követője a lutheri és kálvini tanoknak és elveknek. Megkellett rázni alapjában is a világhatalomra törő katolikus egyházat. Meg kellett mutatni a népnek a kiinduló pontot amely a Szentíráshoz vezet vissza és alapja hitéletünknek,hogy egymagunk is boldoguljunk az Istennel és egyszülött Fiával való társalgásban, imádságban és ne kelljen a szentek ingoványos útján csalafinta közvetítéshez folyamodni. A hit alapja a Szentírás amely elénk tárja az egy igaz Istent és az ő Egyszülöttjét,nem pedig a  hagyományok kacskaringosan eltérő stációi.

       Én vagyok Sikó esperes,de hány Sikóhoz hasonlót adott még a történelem Gyergyóból.Hiszen kegyelmed tudja az ifjú grof Lázár István pálfordulását.Azoké a Lázár grófóké akik elsők között tértek át az új hitre Erdélyben és Lázár Fruzsina révén  született Erdély nagyságos fejedelme a református Bethlen Gábor. Ő volt az  aki az europai vallásvillongásoknak nálunk Erdélyben pontot tett és a Tordai Diéta kiadta a híres Türelmi Státust,mely értelmében  minden felekezetnek biztosítva van a lehetősége,hogy saját hite és meggyőződése szerint imádja Istent.              Mai szóhasználatban vallásszabadságnak neveznénk.De ennek is volt meredek  kitérő buktatója,üldözte a székely szombatosokat,a magyar zsidozókat.Szellemi  vezérüket Péchy Simont,aki egy személyben a fejedelem kancellárja volt, de nézeteiért, hitéért a Dési Országgyűlés várfogságra ítélte és a Dévai Várbörtönben adta vissza lelkét Teremtőjénnek.

A Lázáz grófok új hitre való térésével teljes birtokuk a Gyergyói-medence áttért, mert élt a törvény:” Cuius regio,uius religio”,vagyis akié a föld,azé a hit, még egyszerübben minden jobbágy,béres és zsellér hitéletében követi urát.Igy lettek Szentmiklós kivételével a Gyergyóiak reformátusok.Kiürítették a templomokat,a keresztet csillaggal cserélték fel,fehérre meszelték a templomok falait és a fehér tisztaságban harsogott a papok szájából a Jézusi kijelentés „Én vagyok az Út,az Igazság és az Élet. Ezt gáncsolta meg ifjú gróf Lázár István magasra törő vágya,aki mindenáron Csíkvármegye várkapitánya akart lenni. De meg volt a megalapozott háttér is,a császárnő kacér gondolata. Ha jóvá hagyja azáltal nyer egy erős kezű,határozott várkapitányt és visszatéríti a régiót a katolikus hitre,mert burjánzó agyában békés időkben is csak a pápa képe és a katolikus egyház sorsa lebegett.Na meg a félremagyarázott bibliai Ige: egy akol, egy pásztor. És Gyergyó ismét átváltozott,visszaöltöztették eredeti köntösébe a  régi templomokat szent képekkel,szobrokkal,oltárral együtt,bizonyára sok hívő örömére.

            Maria Terezia más terveket is dédelgetett elméjében Erdéllyel szemben.Törvénnyel kitiltotta a görögkeleti egyházat és megadta a lehetőségét annak,hogy azonosuljon az új hittel amit a Rómával Egyesült Egyháznak hívtak.  Strukturálisan kevés változást tettek,hogy valamennyire hasonlóvá tegyék a katolikusokkal.Elsőként a lélek „duh” román elnevezését latinosabbá,spiritre változtatták,más irányú lett a keresztvetés,katolikus módozatra tették a gyónást,az áldozásból kiiktatták a mindennapi kenyeret,helyébe a kovásztalan ostyát téve.  Megmaradt a papok nősülési lehetősége,de csak egyszer a felszentelés alkalmával,egyszerre szentelték a papot a papnéval.Ha az idők folyamán elhalálozott,vagy ne adj Isten elváltak,több lehetőség már nem volt..Amúgy is  a nős papok a hierarchiában csak az esperesi beosztásig vihették,azon felül már csak szerzeteseket,vagy nőtlen „szűz” papokat foglalkoztattak.

         Igaz hitű románok ezrei menekültek a Kárpátokon túli területekre,hogy  őseiktől örökölt hitűket gyakorolhassák.

          Másik nagy húzása a császárnőnek a székelyek megtörése volt.A magabiztos  konok székelyeké akiket már őseik helyeztek itt el a peremvidéken,a végvárakon,  hogy őrködjenek,őrizzék az országot mindenféle keletről jövő támadástól,   betöréstől.Apáról fiúra született határőrök,katonák voltak.Szegény,sívár vidék volt az övéké,itt a pityókán és fenyőn kivűl más nem terem,esetleg a cikornyás székely káromkodás. De mint a fenyő a sziklákon,ők is gyökeret vertek a földbe,mely sívársága ellenére is később az édes szülőföldet jelentette.Ők nevezték meg településeiket is már a pogány korban is,hiszen Csaba királyfi három hősének neve  is fennmaradt az idők folyamán: Menaság, Zsögöd és Korond,de a kereszténység felvétele után is hűek lettek hitükhöz és falvaikat a választott védőszent nevére  keresztelték: Szentsimon, Szentmárton, Szentimre, Szentkirály,Szentlélek,     Szentgyörgy,Szentmiklós,Szentdomokos, Szenttamás.A legenda szerint az itt áthaladó Szent László király csapatával megpihent a Rákos-patak mellett.Nézte  a   király a patak kristálytiszta vizét és azt mondta elmerengve „ Szép víz” És így lett Csíkszépvíz az üldözött örmények egyik fellegvára.

           Mária Terézia kötelezővé akarta tenni a birodalom minden férfia számára a  császári kincstári katonai szolgálatot.De ez ütközött a székelyek ősi kiváltságával,mivel határvédő katonák voltak sosem kötelezhették őket kincstári katonai szolgálatra..Ez volt a székely kiváltság,ami menzedékről nemzedékre öröklődött. Ezt igyekezett megtörni a Bécsi udvar, személyesen a császárnő...    Bruckenthal Sámuel szebeni Gubernátor minden kisérlete kudarcot vallott és ekkor   rendelte el Mária Terézia,hogy Buccov generális teljes felfegyverzett sereggel  szállja meg a Székelyföldet és leverjen mindenféle ellenállást..Az ellenálló székelyek vezéralakjává terebélyesedett az önszántából élre álló Zöld Péter plébános.Buzdította seregét a kitartásra,mert az ő céljuk tiszta és Isten is velük van. Az ádáz küzdelmek után Buccov taktikát váltott.Megüzente a megnemtámadási döntését és békét ajánlott fel a népnek. A hegyekbe menekült  és  heteken át sanyargatott,elcsigázott nép kétségtelenűl,megnyugodva fogadta a hírt  és hazaszállinkóztak békés otthonukba azon a Vízkereszt éjszakán.A falu csendben aludt és ezalatt az osztrák seregek lezártak minden kijáratot a faluból,ágyukkal

avették körbe a települést és megkezdődött a támadás.Kihajtottak minden lakost a házából és a falu központjába terelték,ahol már felsorakoztatták a más vidékekről  hazatartó férfiakat.Kezdetét vette a császári megtorlás.Négyszáz ellenállót fejeztek le egy nap alatt.A fáma olyan esetet is említ,hogy az apa végig kellett nézze fia   kivégzését,de ha forditva is lett volna és bizonyára volt is,e barbár tett végrehajtására ide illik Arany János versének az átváltoztatása az alkalomra:

„ Négysáz bizony vérsírba ment

   Konok székely fő

   Mert egy sem bírta mondani

   Éljen a császárnő!!!

Átkozott légy Mária Terézia! Ne legyen számodra könnyű a föld és majd a feltámadás angyala,ha belefúj trombitájába ne érjen füledig a hang.Torlaszolja el  négyszáz ártatlan székely vérének a kiáltása és a hozzátartozók üvöltése,akiket banális halálba sodortál.És a méltóságukban megtört szelid román testvérek átka   akiket gőgödben hitüktől fosztottál meg.Ott rotyogjon a csontod a pokoli gyehenna tüzében,te nemzeti történetünk ringyója!!!

       Most már vigyázzba állok sírhantod előtt székely testvérem Zöld Péter.Te igazi vezére voltál nemzetünknek.Nem csak az ellenállás viharában, de a Moldvába és Bukovinába való meneküléskor is elkisérted a bujdoso székely atyafiakat.Vigasztaltad Szüz Máriával aki a tanok szerint a hit,remény és szeretet szimbóluma,hirdetted,hogy elmúlik a vihar, reménnykedünk és hisszük,hogy Isten visszavezéreli őket a szeretett szülőföldre,melynek szentséges Oltára a Hargita vigyáz rájuk. Ott borulnak le hálát adni,hogy visszatérhettek arra a helyre  melyet az osztrák Pilátus,Buccov Siculicidiumnak nevezett. Pilátus is feliratta a keresztre Iesus Nazaretus Rex Iudae. Buccov a lelkekbe iratta be a Siculitidiumot ami székelyvészt jelent és római számokkal behelyettesítve azt a vízkereszti dátumot adja mely szivettépő nemzeti életünkben.Szétszóródtunk testvérem, e földi sárgolyó minden részén megtalálhatók vagyunk.De január hetedikén minden  érző székely lélek és szív erre néz,itt pihen meg mint ahogy én is,vagy sokan székelyek,románok,szombatosok,megalázott ,megszomorított és megvetett emberek serege akik akár sírod széléről is feltekintünk a szentséges székely oltárra, a Hargitára,melynek égbenyúló csúcsain és magaslatán makulátlan  tiszta hó borul.Minden lélek ott pihen meg,mert abban a tisztaságban és csendben  egymást átölelve érezhetik,hogy felettük egy az Isten. És nekünk már ez is elég.