Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Furcsa lovon ül az élet:
néha nyerít, máskor béget.
Hogyha mérges, nagyot toppant,
aztán persze mégis roppant
iramban elindul.
Felesleges panaszkodni,
erősen kell kapaszkodni.
Mert ha akar, visszahátrál,
és azt, ki folyton sírva ágál
ledobja cudarul.
Meg sem nézi majd a beste,
hol tört meg az élet teste.
Nagyot fújtat, rá is tapos,
létünk könnyű, vidám, napos
oldala bezárul.
Aztán ott, a porban fekve
nyújtjuk kezünk esdekelve.
Szép hátán már újra ülnénk,
s boldog arccal, csendben tűrnénk,
hogy nevet kajánul.
Megvár, mert az élet lova
utas nélkül nem megy tova.
Aranyfényben szőre csillan,
tekintete zordan villan,
amíg ránk lebámul.
Mégsem segít talpra állni,
egyedül kell visszamászni.
Sarkantyúnk a földön marad,
minden bánat, minden harag
lelkünkről aláhull.
Az élet lova igen furcsa:
merre indul, csak ő tudja.
Hogyha mérges, nagyot toppant,
aztán persze mégis roppant
szelíden elindul.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Bozsik Barbara: Megérintettél
Téglamadár
Szociális Zavar
Lóverseny