Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Tavasz
óta lestelek titkos szerelemmel,
oly türelmesen vártam én
reád,
olyannyira, ahogy csak teheti az ember,
míg hűlni
hagyja a gőzölgő teát
Gondoskodtam rólad, oltva
szomjadat,
néha kinyújtott karod cirógattam meg,
s te némán
tűrted, úgy hagytad magad,
ahogy talán nem hagytad volna
senkinek
Szemeid egyre ragyogóbbá értek,
hajad sápatag
selyme -míg aranyszínre vált-,
zsengén szőtt kendő alól
hajlottak a szélnek,
miközben az éltető napfényért
kiált
Esők ellen nem menekültél sosem,
lábad elől
térdelve téptem én a gazt,
és serdülésed kincs volt minden
percben,
így nyújtva nekem, olykor búmra is vigaszt
A
vágy! Az a megveszekedett vágy...!
Bennem mohósággá
érett.
Nem érdekelt, hogy hol, asztal, szék, ágy,
már
nagyon akartalak téged!
Mikor eljött a mi időnk, már
józanná lettem.
Kedves szavak árja mellett bontottam
kendődet.
Veled akkorra már bármit megtehettem,
mert
lábadról levéve, megpuhítva elvettem erődet
Fáradozásom
nem volt hiába, -tudtam-
Nyár végi délutánon váltunk eggyé.
Végre!
Ott tartottalak kezemben meghatottan,
velem, nálam,
egy sóvárgós ebédre.
Bár diszkrét ember vagyok, -főleg
e dolgok terén-,
ám, most mégis elárulom, nem Juli volt, Nóra,
vagy Ica,
áldozatom prózaibb dolgot élt meg velem, -szegény-
Ő,
a földemen termett ízletes, zsenge kukorica
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Bozsik Barbara: Megérintettél
Téglamadár
Szociális Zavar
Lóverseny