Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Valamikor réges régen volt egy ember, aki soha nem nevetett. Soha nem is sírt. Nem volt szomorú soha. Egyedül élt egy kis erdő közepén, abban a házban, amit ő maga épített fel 4 esztendő alatt.
Egy szép napon megjelent az erdő szélén egy fiatal, hamvas arcú lány, aki nem találta helyét a világban, így elindult, hogy megkeresse a boldogságát a nagyvilágban. Nagyon sokáig járta a világot, míg egyszer csak eljutott erre a helyre, ide, az erdő szélére. Nem volt bátor, így két napig táborozott az erdő melletti kis tisztáson.
A harmadik nap reggelén olyat hallott, amit az ittléte alatt sosem. Egy madár kezdett rá énekelni egy öreg tölgy tetején. A lány rájött, hogy semmitől nem kell félnie, így összecsomagolta kis motyóját és belépett az erdő homályába. Barátságos hangok fogadták lépteit. Csak ment és ment, míg egyszer csak meglátta a Semmilyen ember házát.
Odalépett az ajtóhoz, majd bekopogott. Az ajtót azonban nem nyitotta ki senki. Várt a lány, várt és csak várt.
Eltelt egy nap, majd kettő. Mindig égett a fény odabent a házban, de soha nem nyílt ki az ajtaja. A harmadik napon kinyílt az ajtó lassan, halk nyikorgással. Majd egy hang ennyit mondott: - Gyere, és légy a feleségem. – hangja recsegős, de mégis selymes volt.
A lány belépett az ajtón, és nem is ment el onnan soha. Az ember nagyon ritkán elmosolyogta magát, amikor ránézett feleségére.
Berettyóújfalu, 2003-09-30
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Mini mesék XI.
Mini mesék X.
Mini mesék IX.
Mini mesék VIII.