Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Körberöhögöm magamat,
megint nincs új a nap alatt:
a kis patak vígan folydogál,
a részeg a kocsmában
szüntelen iddogál,
semmibe beszél, aki józan,
retteg az árnyéktól, aki fél,
az ember, a csordanép mind
a felszín alapján ítél…
és csak zúg a víz…
Morajlik, tombol a Duna,
nem szőke már a hűs, a jó Tisza,
csak viszi, hordja összegyűlt szemetét;
nem rakja le, cipeli – még bírja –,
és a mocsok, az élet nyomoréka
hátán boldogan, láblógatva ül.
A folyó rohan, meg nem áll soha,
s elsuhan majd gyorsan életünk,
nem vagyunk halhatatlanok,
a többség ellen mit sem tehetünk.
Hol a kisebbség nem elég kitartó,
hol a kapocs nem elég erős,
hol farkát behúzva lapul, ki még bírná,
és a semmilyen, a mű-ember a hős;
és ha valaki mégis felszólalna,
elnyomják, nem értik meg szavát…
Nem szólni kell hát: cselekedni,
szakadjon végre, törjön szét a gát,
őrüljön meg a folyó, vadul
táncoljon a kedves kis patak,
ne legyen többé nyugalom,
dőljenek össze a nagy falak,
boruljon földre, aki bűnös,
zengjen az ajkain háladal,
és ha végre feloldozást nyer,
érje el mindazt, mit el akar!
Fáradhatatlanul törjön hát utat
magának a fáradt értelem,
űzzön, tépázzon minket az áradás,
ne legyen többé kegyelem!
Ragadjon kardot mind, ki él,
és valaha jobbat remél,
harc kell és küzdelem!
Mert a folyó csak azt hordja a hátán,
kinek szívében nincsen félelem.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!