Rendkivűli módon tudott fegyelmezni, anélkül hogy valakit fizikailag bántalmazott volna. Késés nem volt megengedve, híányzás  két esetben, haláleset vagy komoly betegség. (Azóta tudok olyat , hogy azért nem  ment dolgozni, mert megdöglött a fíú  papagáj, emiatt a lány papagáj szomorú lett , és a gazdinak  halaszhatatlanul  párt kellett keresnie a  megözvegyült papagájasszonyságnak.) Ezentúl is megtalálta a hangnemet  a zsenge fiatallal. Érdekes  történeteket mesélt segédekről, mesterekről, inasokról .Megtanitott bennünket a szerszámok, a  gyalupad megóvására.

          Érdekes történeteit úgy válogatta , hogy  annak tanulságai használhatók legyenek életünk további folyamán. Egy alkalommal, a  következő történetet mesélte el: Volt egyszer egy nagyon fösvény mester, aki minden alkalmat megragadott, hogy  segédeitől pénz vonhasson le. Példaul, egy  kalapács ütés a gyalupadon a fizetés tiz százalékának a levonásával járt.Ehhez a mesterhez egy új segéd érkezett, amelyik ismerte a  mesterség  minden csinját-binját, sőt -- hirből -- ismerte a fukar mestert is. Ezért elhatározta , hogy megleckézteti azt. A mester , munkába állása előtt elmondta elvárásait , sőt azt is , hogy egyetlen vágás a gyalupadon, komoly levonást von maga után. A segéd tudomásul vette a  mester utasitásait, és már ki is fundálta magába, hogyan torolja  meg a mester túlkapásait . Amikor a mester nem tartózkodott a műhelyben, a segéd vette  a fűrészt és egyetlen vágással  kettéfűrészelte a a gyalupadot. Amikor a mester megjelent, a segéd önként  jelentette, hogy vonja le a fizetését, mert egy vágás van a gyalupadon. Állitólag ez a mester, többé nem büntette segédeit  ilyen szigorúan.

            De tudott történeteket mesélni az egyszeri asztalos inasról is. Az úgy szólt, hogy  az inast odatették lyukat vésni, ami  úgy történik, hogy a munkadarabot  befogják  a gyalupadba, és aztán vésni kezdik a  megrajzolt helyen. Az egyszeri inas meg csak vésett, vésett , egészen addig amikor azt veszi észre , hogy már az aznapi uzsonnáját vési kifele a gyalupadfiókból.

              A gigantikus  felfutás újabb és újabb magas képzettségű emberek  alkalmazását tették lehetővé. Csak úgy ontották az egyetemek a szuperképzett embereket . Így érkezett  hozzánk két vegyészmérnök  is, "üdék voltak fiatalok , minta frissen szedett spenót", sokféle vegyi  anyagot, vegyi reakciót, mérget és ellenmérget ismertek, de gyárat csak tisztes távolból láttak. Persze ez nem akadályozta meg a főnökséget, hogy rögtön kissebbfajta  főnöknek nevezze ki őket. még akkor is , ha egyelőre csak gyakornokként  foglalkoztatta őket. De ennek is megvolt a magyarázata, mert főnöki mivoltuk miatt a gyakornoki  időt lelehetett csökkenteni a felére , és nagyobb fizetést lehetett nekik adni, anélkül, hogy valamit mozditottak volna előre . Vagyis megelőlegezték nekik a bizalmat, mert tudták --nem tudom honnan--, hogy sokra viszik még Az egyiket  a vegyi laboratórium élére , a másikat a felületkezelői részleg főmesterévé nevezték ki. Itt egy kicsit elváltak az utjaik, de nem teljesen , mert a mindennapi poharazgatás erősen összetartotta őket. Igy aztán, hol a laboratóriumban, hol a mühelyirodába, de állandóan folyt a duma és a szesz.

             A laboratóriumban tevékenykedő-- hogy napjait ne mulassza  hiába-- feltalálta , hogyan lehet nitrolakkból  körömlakkott gyártani a szivárvány minden szinében. A cégnek nem volt úgyan szüksége ilyesmire , de a hölgy dolgozók igen-igen nagy  elismeréssel beszéltek a csodavegyészről. Szakmai tudását és elismertségét tovább fokozta az igazgató  előtt , amikor az összemaszatolta a zakóját, és az ífju vegyész nyomtalanul eltüntette a foltot. Eltüntetésben  nagyon jó volt, mert  másik kollégájával együtt az oldószert  hordószámra tudta eltüntetni. Egyszer meg is fogták, de a dologból nem lett semmi  komolyabb baj mert kiderült, hogy tartalékos szekuritátés tiszt, és igy minden elsimult, mert úgy volt tartalékos , hogy azért  inkognitóban  aktivált  ő egy kicsit, legalább annyit , hogy főnökeit zsarolhassa. Egy  húsvétkor , úgy berugtak , hogy karácsonyi ( nem elirás) énekeket énekelve  dülöngéltek  végig a gyáron, sűrű káromkodások közbeiktatásával. Ettől függetlenül karriejük szépen ívelt felfelé. mint" tökvirág  a trágyadombon" De ezek a fiúk , ama rendszer édes gyermekei, még előfognak bukkani, igaz, más minőségben .de akor sem pozitiv  szereplőként.

             Nem szeretném ha valaki azt hinné , hogy az irigység beszél belőlem, amikor ezeket a fiúkat emlitem karrierjük kapujában Mert engem sem  került el a "szerencse".