Akkor valahogy így mondaná:

Kezed a kezemet fogva
tettem meg első lépésem.
Az időd ugyan véges,
de ölelő emléked
mindig vigyáz rám,
s felnőttként büszkén
emelhetem a magasba
tekintetem:
Te voltál az én nagyapám.

Előzmény

Válasz

Gráma Béla üzente 13 éve

Egyelőre veszekedéssel és vitatkozással ,játékosan rajongunk egymásért.Annyira ragaszkodó,ha csak a városba kilépek,meg kell magyaráznom,hogy visszajövök rövidesen.A véleményére én is kíváncsi vagyok,mert övé az örökség,de azt bizonyára már nem érem meg.De a szeretetét égő lángként viszem magammal!

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Ez nagyon szép, és tudod, mi jutott eszembe? Vajon ő mit mondana, ha lenne már akkor a szókincse, mint neked, vagy bármelyik felnőttnek.

Válasz

N. Sýmur üzente 13 éve

nem vagyok vallásos, így lehet kicsit elfogult vagyok... de tetszik a versben lévő tömör, megfogalmazhatatlan szeretet.
hogy az én gyerekeim, unokáim hogy lesznek a vallásal, majd eldöntik maguk :)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Nem kétséges számomra, hogy nagyon fontos neked az unokád. És ez így van nagyon jól. Kívánom, még hosszú időn keresztül együtt lehessetek!

Válasz

Balogh Zoltan üzente 13 éve

Igen , szeretnénk istenfélő embert látni gyermekeinkből , unokáinkból, aztán... tetszik!

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben