Történelmi tények és érdekességek.

           Ezernyolcszáz hatvannyolc decemberében a kiegyezés utáni évben alakult meg a birodalom keretén belül a magyar véderő:Ungarische Landwehr, néven. A birodalom lakosainak száma  akkor harmincnégy, harmincöt millióra volt tehető. Ehhez képest a magyar véderő nagyon kis létszámú volt , mert a birodalom összvédereje  nyolc-kilencszázezret számlált,amiből a magyar véderő  négyezerötszáz gyalogos és kétezer  lovasból állt. De itt a szolgálati nyelv a magyar volt!

          Zászlója  is volt a magyar véderőnek, ami teljesen megegyezett  formájában és méreteiben  a birodalmi zászlóval , csak szinösszetételében változott. A zászlón szalag is volt ,amelyen az adományozó neve volt olvasható , és a zászlóanya  jelmondata.

          A véderő viseletének nadrágtartozéka  vörös posztóból készült, ezért operett hadseregnak is nevezték. De ennek külön története van. Ime.A csehországi posztógyárak nagy mennyiségű vörös posztót gyártottak le a mexikói hadsereg számára, de ezt a posztót a mexikoiak nem vették át , igy aztán visszamaradt.De nem sokáig , mert ezt a posztót felvásárolta a magyar véderő. Ezt-- az egyébként kiváló minőségü posztóból készült nadrágot viselte  a magyar véderő egészen a a századfordulóig. A  használatból való kivonás után  a vörös szin megmaradt  ünnepi viseletnek.

         A birodalmi véderő, és a magyar véderő katonái egyaránt felesküdtek a K und K-ra.(König und Kaiser) azaz a királyra és a császárra, aki egy személyben Franz Josef(Ferenc József) volt.

         Tanulsága ennek a ténynek az , hogy húsz évvel  a negyvennyolcas  forradalom után  amikor a két nép  egymás vérét ontotta, megbékélt  és közös véderőt hozott  létre. Persze, ehhez szükség volt Ferenc Józsefre és Deák Ferencre!

         És egy idetartozó szomorú tény: Számarányához viszonyitva  a magyar véderő a legnagyobb vesztességeket könyvelhette el  az első világháború végén.