Mit kellene megfogadnom, egy ilyen év után? Az életem teljesen romokban van, az elmúlt három hétben csupán csak ittam, nem érdekelt, semmi és senki. A sportról való írás semmi örömöt nem adott az elmúlt félévben.

A szilveszter, nem érdekel. Számomra egy újabb berúgás nem jelent már örömöt. Nem éhezek olyan társasági eseményre, ahol kétszínű emberekkel iszogathatok drága italokat, ez nem szórakozás, hanem zsarnoki nyomás, amit rám gyakorol a rendszer és a társadalom. Egy olyan társadalom, ami csak a pénzről és a kereskedelemről szól. Már október közepén elkezdik megerőszakolni a vásárlókat a nagyáruházak, azzal hogy az ünnepek közeledtével költsük el minden pénzüket az ellenállhatatlan kedvezményekre. És aztán legyünk együtt olyan emberekkel, akik a múltban hátba döftek, elárultak, de mivel jön a szeretetet ünnepe és az újév, ahol mindenki tiszta lappal indulhat, így felejtsünk el mindent.

Az év utolsó, délutánján két hetes szakállal, szemembe érő hajjal ülök a laptopom ellőt. Próbálok valami frappánsat írni, valami olyat, amire régóta vágyok, de nem találom azt a hangot, amit oly régóta keresek.  Az ujjaimban érzem a kivágyakozó betűket, amiknek semmi hangja nincs. 

De valami mégis megváltozott. December 24-én szenteste, tudatosult bennem egy elfojtott vágy, egy olyan nő irányt, akibe normális ember nem szeret bele. Talán én se gondoltam soha, hogy egy olyan nőbe szeretek bele huszonévesen, aki egy évtizeddel idősebb nálam, és a testéből keresi a kenyerét. De sajnos ez az igazság. Egy bűnös lélek beleszeretett egy másik sötét lélekbe, egy olyanba, akit a társadalom megvet, kitaszít. Jó magam is mélységesen elítélem az ilyen cselekedetet, de rövid életem során, egyvalamit megtanultam. Senkit nem szabad elítélni a látszólagos dolgok miatt. Nem véletlen lettem újságíró.

Miért lesz egy normális fiatal nőből prostituált? Sok időt töltöttem a szomszédom társaságában, sok nyári éjszakát beszélgetünk végig, és megkaptam a kérdéseimre a választ. Meg kellet tudnom, hogy Nicole áldozat, egy balszerencsés alkat, akinek volt egy rossz apja, aki magasról tett mindenre, és egy olyan szülőanyával áldotta meg a Jóisten, aki nem törődött semmivel. Nicole anyja nem volt rossz asszony, sőt igazából rendes léleknek ismertem meg. De valami volt a nőben, valami, amit nem tudtam volna megnevezni, mérhetetlenül szerette a férfiakat, olyannyira hogy mikor urak közelében volt teljesen kikapcsolt. Nem bánta soha, hogy egy szem lánya mivel keresi meg azt a pénzt, amiből felújította másfél szobás panellakásukat, vagy télen, amikor melegedett a négy fal között, nem búslakodott azon egy percet se, hogy a kellemes 20-30 foknak bizony milyen ára van. Pedig tudta jól az anyuka, de szemet hunyt felette. És még sok minden más dolgot tudtam meg rövid ittlétem alatt a szembe lévő lakás lakóiról.

Nicole furcsa nő, hatalmas szíve van, de ugyanakkor mégis olyan, mint egy betörhetetlen vadló. Már szinte alig vártam a december 24-ét, tudtam, hogy akkor hazalátogat, és ismét találkozhatok vele. Az ablakban dohányoztam azon az esős délutánon, az emberek az utolsó dolgokat vásárolták meg a boltokban a szentestéhez, mikor megérkezett. Döbbentem vettem észre hogy szőke haját befestette vörösre. Szexuális kisugárzása még erőteljesebben hatott rám. Kívántam Nicolet. Tudtam az előéletét, bár soha nem mondta el, hogy mivel foglalkozik New York-ban, de a kisvárosban, ahol laktam, nyílt titoknak számított a nő foglalkozása.

Egész karácsony alatt, nem találkoztam vele. Öt méter választott el minket egymástól. Át kellett volna csengetnem és ismét élvezhettem volna a társaságát. De nem tettem. Bármenyire is szerettem volna találkozni a nővel, nem tudtam elfogadni a tényt, hogy beleszerettem. Inkább az italt választottam, napokon át csak ittam és elfogyasztottam mindent, amibe alkoholt találtam.

Az év utolsó napjára teljesen lezüllöttem, olyan szintre kerültem, mint még soha. Nicole visszament január 30-án, én pedig itt maradtam és nem bírtam magamat elviselni. Nem tudtam legyűrni az erkölcseimet. Inkább beledugtam a fejemet a homokba és nem vettem tudomást a nőről. Olyan lettem, mint Nicole anyja.