Amatőr Írók Klubja

Ébresztőt kinyom. Ágyat megcsinál. Kávéfőző bekapcs. Fürdővillany fel, majd két perc múlva le. Öltözködés. Kávét le, táskát fel.
Utca. Tíz perc séta. Újabb két perc a megállóban. Fel a metróra. Nincs hely. Sosincs hely. Mellettem egy pasas újságot olvas. Már én is. Szembeköhögnek. Megérkeztem. Leszállás. Fel a lépcsőn. Aztán még lépcső. Át a zebrán, be a munkahelyre.
Este. Nincs kedvem metrózni. Taxit rendelek. Öt perc és ott van. Esik. Az egyik teherautó rámfröcsköli a vizet. Már úgyis mindegy. Megjön a taxi. Hazaérek. A sofőr megint lehúz ötszázzal.
Otthon. Táska le, cipő le. Fürdőszoba. Vacsoravirsli. Közben focimeccs. Épp kikapunk. Megint. Lefekszem.

Másnap. Vekkert ki, kávét be. Fürdő. Öltözés. Le a lötty, fel a batyu, irány a metró. Sehol senki. Jó jel. Persze a kocsik tele vannak.
Hazafelé. Végre van helyem levegőt venni. Aztán egy kissrác leönt joghurttal.

Hazaérek. Nem jön ki a folt. Vacsora, aztán alvás.

Újabb nap. A kabátomon még ott a folt. Mindegy. Ma öltönyben megyek. Kávé le, indulás. Most nincsenek a megállóban. Nem dob fel. Megjön a metró. Tök üres. Minden ülést kipróbálok. Nagyon kényelmes. Felszáll egy nő. Ó, csak ezt ne! Pont mellém ül. mosolyog. Tetszik neki az öltönyöm. Szerinte fontos ember lehetek. Ad egy névjegykártyát. Kéri, hogy hívjam fel.

Munkahely. Nem engednek be. Szombat van. Ma nincs meló! Tényleg? Tárcsázok. A lábam remeg. Leülök. Kicsöng.

Este találkozunk. A parkban. Szép ruhát vettem fel.

Remek este. Az ajtó előtt megcsókoltam. Behívott.

Másnap ébredés. Nincs ébresztő. A kávé hiányzik. Mellettem még alszik a csaj. Igazi démon.

Három hét. Tévedtem. Nem démon. Ördögfióka. Szakítottam. Miért? Talán csak elég volt. Nem is igazán tetszett. Ő se nagyon bánta. Azt mondta, túl unalmas vagyok. Lehet.

Hétfő. Szól a vekker. Falhoz vágom...

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Erica Tailor üzente 14 éve

Monoton, de a hétköznapi élet is ilyen... Lehet, ha bővebb mondatokban írtad volna le, akkor nem tűnne ilyen monotonnak. Főleg ha egy kis humorral megtoldod.

Válasz

Knizner B. Sylvia üzente 14 éve

Ettől elszomorodtam. Olyan monoton.... szánalmas életet tükröz vissza. Legalábbis innen olvasva annak tűnik....

Válasz

Csősz Roland üzente 14 éve

Köszönöm.
Mindenesetre hozzá kell tennem, hogy ezt egyfajta bemutatkozásnak szántam, és ez az egész csupán fikció, amit részben egy véletlenül látott olasz film ihletett meg, illetve annak üzenete.
Kíváncsi voltam mások véleményére, és örülök, hogy ilyen jó lett az első visszajelzés.

Válasz

Balogh Zoltan üzente 14 éve

Így zajlik az életünk távirati stilusban, szerintem jól adtad vissza mindennapi kapkodásainkat, azt viszont jól tetted , hogy a démonra szántál egy egész éjszakát. Tetszett.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben