Amikor felébredek, egy pillanatra az sem jut eszembe, hogy hol vagyok. A szoba reggeli szürkeségben úszik, a függönyök behúzva, de az ablakok nyitva vannak, és bódító akác és eső illatot érzek. Odakint kopog az eső… amint a hátamhoz ér valami forró dolog, minden eszembe jut.

- Napsugaras jó reggelt! – suttogod a fülembe, amitől elmosolyodom. Átölelsz, és forróság hullámzik a mellkasomban. Ismerem ezt az érzést, de soha nem tört még rám ilyen erővel.

- Neked is drágám – behunyom a szemem, hozzád simulok, és simogatom a kézfejed. Egyszerre lélegzünk, egyszerre dobog a szívünk, még a villám fényére is egyszerre rezzenünk össze… mintha egy test lennénk.

Fogalmam sincs, hol van a családom, de ha kerestek volna este, akkor nem itt heverésznék. Annyira lefoglalja őket a húgom gardírozása, hogy észre sem veszik, amikor lelépek egy culé bandával a nyaralás legelső estéjén.

- Rólad álmodtam – a hangod még álmos, de értelek. Azonnal gyorsabban ver a szívem, nem mintha eddig nem így lett volna. Közel hajolsz, és megpuszilod a nyakam. – Azt álmodtam, hogy szárnyaid voltak. Ha hívtalak, bárhonnan azonnal ide jöttél. Ha éhes voltam, enni adtál. Még repültünk is! És… és megcsókoltalak…

A szívverésem lassan már kezd hasonlítani egy dubstep szám dobszólójához. Hogy reagáljak? Várod, hogy mondjak valamit, vagy csak szimplán hatásszünetet tartasz? Feléd fordulok, és mélyen a szemedbe nézek. Mosolyogsz rajtam.

- Majd jövő nyáron – a szavaid lehűtik a lelkesedésem. Felülsz, még csak lehetőséget sem adsz, hogy bevessem a kiskutya-szemes trükköm.

- Buta vagy – motyogom, és a hátamra fordulok. A plafonra meredve próbálok sértődöttséget tettetni. A színészkedéshez jól értek.

- Csak tartom a szavam – nevetsz és fölém hajolsz. A kezeiddel megtámaszkodsz a fejem mellett, és egy pillanatra már azt hiszem, hogy meggondolod magad, amikor lassan lehajtod a fejed, de csak homlokon csókolsz. – Haha! Kis naiv!

Próbálok csúnyán nézni rád, de képtelen vagyok. Tuti, hogy fülig pirultam! Megsimogatom az arcod a hüvelyujjammal, és azon gondolkodom, hogy most vajon te is elpirultál-e.

- Ti mi a… mit műveltek?? – a haverod áll a szoba ajtajában, és minket bámul. Úgy rebbensz el mellőlem, mintha tilos lett volna, amit csináltál. Ő meg nevetni kezd. – Hogy vörösödik a csajod!

Elfordulok tőle, de még látom, hogy majd telerakja a gatyáját, amikor megajándékozod egy gyilkos pillantással jó reggeli kívánságként.