Ennek az írásnak az előzménye, "fogjuk rá:január" címmel van fent, ám azóta változtatva lett!

         Rent Krisztián különleges esete Lord Luciferrel

Amikor kiléptem a cégnél a nagykapun, - már messziről elkezdtem keresgélni az autómat, -nyomban eszembe jutott, hogy meg ne feledkezzek a szénsavas nedűről. Ám abban a pillanatban, hogy beültem az autómba, majd beindítottam, a következő elhatározás tört elő belőlem: irgalmatlan gyorsan el kell mennem wc-re. Nem poén, chilis babot hoztam ma kajálni, amit nagyon szeretek, ennek ellenére mindig kibabrál a gyomrommal.

Amikor haza, akarom mondani az albérletem lakásába értem, ledobtam a kis előszobába a cipősszekrény mellé a táskámat és már rongyoltam is be a klotyóra. Futtában, megpillantottam a konyhában kávézgató Nettit, aki az albérlőtársam, Dani barátnője. Jó fej csaj volt. Bár, hogy is mondjam, nem az én ízlésemnek találták ki, szóval ha ketten lennénk egy szobában, meztelenül és az egyetlen tartozékunk csak egy flakon tejszínhab lenne, hát hogy is mondjam...de akkor mivel innám a kávét?
Nettiről annyit, hogy valóban nagyon klassz lány, két évvel fiatalabb Daninál és nálam, fősulira jár és minden hülyeségben benne van. Az arca is szép, kék szemekkel, és egy folyton mosolyra álló rózsaszín ajkával. Ami viszont különleges benne, az a sapka, amit folyton folyvást hord a szőke buksiján. Nem számít, hogy idebent a szobában már nem repkednek a minuszok, nála a sapka hordása, olyan örökzöld szokás lett, mint a nagynénémnél a kijelentés, amikor betoppan karácsonykor: most nem tudtam venni neked semmit!

Elvégezve kényes dolgomat, átléptem a fürdőszobai helységbe kezet mosni. Ilyenkor általában szemezni szoktam önmagammal a tükörben és igyekszem megérteni, abból az aranyos, mindenki kedvence Krisztiánkából, hogy lett ilyen lóarcú, borostás fickó, olyan kedvtelen, sötétbarna szemekkel, melyekkel többnyire csak ravatalozókon találkozni. Most komolyan. Hogy a francba változhattam meg ennyire?

Aztán még söröket is elfelejtettem venni. No, nembaj, hátha Daninak van még egy dobozzal a hűtőben a múlt heti zúzós partijából. Kimentem a konyhába, ahol Netti az asztalnál könyökölt és mélyen a mobiltelefonja kijelzőjére süllyesztette mesebeli szemecskéit. Ne értsetek félre, tényleg nem jön be, de a szemei rikító szépek. Egyébként is, Dani melegítőfelsője volt rajta és egy fekete cicanadrág, ami nem éppen az ő telt combjainak kedvezett. Ám ettől Daninak még ugyanolyan frankón bejött és ez a lényeg.

- Na, miújság Renti? - kérdezte, közben rágógumit csattogtatva a szájában. Rövid válaszom közben benéztem a hűtőszekrénybe, majd nyomban is csuktam mert nem találtam bent csak tejet, szószokat meg felvágottnak valókat.

- Nem sok - sóhajtottam és a plafonra pillantva kérdeztem miatyánktól, milyen fajta giroszt ebédeljek. - Veled? Dani, merre?

- Leszaladt a pizzériába - felelte, hevesebb ritmussal a hangjában és az ujjával lapozni kezdte a kijelzőjén az internetes oldalakat. - Kérdezte, hogy milyet hozzon, mondtam neki hogy a szokásosat, mert úgy tudom azt te is szereted.
- Mármint a pepperónisat? - néztem rá, béketűrően. 
Ekkor lerakta a készüléket és kérdő tekintettel felém fordult. Hosszú szőke tincsei majdnem a szemébe lógtak, de szerencsére hamar elsöpörte onnan őket vastag ujjacskáival. 
- Mert? - kérdezte, majd utána jöttek a következők, mert ugyebár nőből van ő is. - Nem jó? Szóljak neki, hogy hozzon másfélét?
Már a második kérdésénél megadóan a magasba emeltem a kezeimet és mosolyogtam. Még ha az idegeimre is mentek ezek a sok egymás után történő kérdések, akkor is értékelni tudtam benne, hiszen legalább törődik velem. 
- Biztos jó lesz? - nézett rám, immár nagyobb szemekkel s már a végén ő is elnevette magát, ahogy látta rajtam hogy szinte már sírok. 
- Jó hát! - legyintettem a karommal, vigyorgásom közepette. - Inkább csípjen a pizza kétszer, mint egyszer se!
Erre egyetértően bólintott velem. Majd hozzátette.
- A lényeg, hogy utána ne nyald ki a barátnődet!
Úgy bizony, jól hallottátok. Abban a pillanatban összerezzentem, mint egy alsó osztályos kisdiák, akit több felsős vett körbe, a zsebpénzére éhezve. Váratlanul ért, de tisztában voltam vele, hogy Netti ilyenfajta lány. Gátlástalan, barátságos és mindenről el lehet vele beszélni. Akármilyen hihetetlen, még a pináról is.