Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egy évtized eltelt, s én
már nem keresgélek.
Mindent, mit kaphattam,
tálcán nyújtott át az élet.
Majd szépen,
mint az uzsorás, ki visszavárja jussát,
visszavette tőlem annak sava-borsát.
…Pedig mennyi mindent vártam!...
Kaptam nagy családot, népes famíliát,
sok kellemes napot,
együtt eltöltött délutánt.
Minden percét vidáman, mókázva töltöttem,
mikor még keveset éltem.
Kaptam barátokat – játszópajtásokat,
közösen álmodoztunk, Istenem, de sokat!
Futottunk a gonosz elől, hajtottuk álmaink,
szigorúan vettük kisded játékaink.
Elhittem, hogy köztük valóban helyem van,
amikor még gyerek voltam.
Kaptam ajándékba csodaszép szavakat,
szeretet övezett hosszú útnak során.
Láttam csillogó szemeket, melyek
áhítattal tekintettek reám.
Vadul szívtam magamba, mit a szívem átélt,
régen, kisgyerekként.
Istenem, csak egyszer térhetnék oda vissza még!
Esküszöm, hogy mindig, mindent értékelnék!
Nem nyafognék, nem mondanám:
„Túl kevés ez nekem!”
Újragondolnám én az egész életem.
Hiába: ami elmúlt, elmúlt.
Gyerekkoromnak már végképp bealkonyult.
Nincs már remény:
lehetetlen visszafordítani,
nem tudom az időt sem megállítani.
Ami megváltozott, örökre úgy marad,
az elzüllés lassan, de győzelmet arat.
Nem fontos már semmi, amit elénk tár az élet,
nincs már csapategység, nincsen már szeretet.
Amit kimondunk, mind a semmibe vész el,
hogy mit jelent, mi már nem fogjuk fel ésszel.
Élvezzük életünk, mintha természetes lenne,
s csak mi lennénk urak, parancsolók benne.
Ó, hogy mennyi minden volt még akkor másként…
régen, kisgyerekként.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!