Játék:

Tippeld meg ki írta ezt a részt: Bori vagy Eszti. Éjfélig lehet próbálkozni, akinek sikerül eltalálni, ajándékot kap! A jutalom egy e-book Bori könyvtárából, hogy még jobban rátapadjatok az olvasásra.

 

MISI, A TAPADÓS

Kriszta folyton hívogat, hogy mi van velem. Igazság szerint élni sincs kedvem, annyira elcseszte a Karácsonyomat a béna Bertold. De a barátnőm elhatározta hogy mindenképpen felvidít és elráncigál valami szilveszteri buliba. Mintha az utolsó ítéletre készülnék.Világosan megmondom neki, hogy többé nem veszem igénybe a pasikölcsönzőt, az a hülye Berti is egy vagyonba került.

 

- Persze, persze, -- trillázik Kriszta a telefonba - de akkor is gyere már el légyszíves a buliba, olyan jó lesz!

 

- De az olyan idétlen dolog, hogy egyedül menjek...

 

- Ne idegesítsd magad ezen, hátha pont a partin találkozol valakivel. Egy csomó egyedülálló emberke is ott lesz.

 

- Például?

 

- Hát ott van mondjuk a Huba... de tudom hogy ő úgysem jön be neked.

 

- Jaj, Kriszta, hagyjál már azzal a nyúlgyilkossal! Az egy undok törpe!

 

- Jól van na! De lesznek ott mások is, fejesek, az egyik menedzser éppen asszisztenst keres. Összehozhatnálak vele.

 

- Jaj, ez jól hangzik, de ha Macskási is meg van hívva én nem megyek! Semmi kedvem jópofizni vele!

 

- Éppen ezért gyere a pároddal. Majd megint kölcsönzünk egyet. Ha látja hogy van valakid, nem nyomul rád.

 

- Nem, a pasikölcsönző hülyeség. Nekem többé nem kell.És pénzem sincs rá.

 

- Hát nem mondtam? Minden harmadik kölcsönzés ingyenes.Majd én választok neked.

 

Kész, erre már nem tudok mit válaszolni. Kriszta mindent eltervezett és esélyt sem hagyott nekem. Bánatosan készülődők a nagy eseményre, felveszem az ősrégi kisestélyimet a magassarkú, tipegős, flitteres cipőmet és lesurranok a ház elé, ahol Tom és Kriszta már várnak rám. És mellettük ott virít az új pasi. Szőke, barna szemű, kezében egy szál rózsával. Bemutatkozik: Kullancsi Mihály. Mellette a már jól ismert céges Merci. Kurtán üdvözlöm, beszállunk, és arra gondolok hogy bárcsak minél hamarabb túleshetnénk ezen. De kellemesen csalódom, mert a pasi igencsak elbűvölő. Nem beszél se túl sokat, se túl keveset. Megtudom hogy még csak két hónapja dolgozik a cégnek, civilben szobafestő, hobbyija a horrorfilm és a versírás. Kedves a modora, a stílusa elragadó, és legalább őszinte. Kérdez, én válaszolok, aztán megint kérdez. Úgy tűnik tényleg érdekli az életem. Mire elérünk a buli helyszínére már elmeséltem neki az egész sanyarú sorsom.

 

A szilveszteri partit Kirszta egyik kolléganőjének házában rendezték, és vagy száz ember volt már ott. Mindig kicsit elveszettnek érzem magam olyan emberek között, akiket alig, vagy szinte egyáltalán nem is ismerek. De Misi itt is oldja a feszültséget, kinyitja az ajtót, előreenged, megkeresi a legjobb helyet, azonnal hozza az italokat. Igazán nem kell szégyenkeznem miatta, és elönt egy kis boldogság. Annak is rettenetesen örülök, hogy mikor Macskási lerohan, Misi megmenti a helyzetet, odajön és könnyed beszédbe elegyedik vele, aztán ügyesen hátrálunk, lavírozunk a terem másik végébe. Huba kissé döbbenten gúvasztja a szemét, na igen, mikor legutóbb találkoztunk, még egy másik pasival voltam, és hát az ugye csak egy hete volt. Kriszta most odajön és nagy elánnal tukmálja rám menedzser ismerősét. A fickó elég rendesnek tűnik, korrekt az ajánlata, megmondja hogy várja az önéletrajzomat. Akkor Misi beszól:

 

- És mennyi lenne a fizetés?

 

Érzem ahogy kicsúszik a talaj a lábam alól. Legszívesebben pofon vágnám új lovagomat, de ehelyett csak megkapaszkodok a sápadt Krisztában. Leendő főnököm összehúzza a szemöldökét és kiböki:

 

- Először jöjjön el a hölgy egy interjúra, aztán majd meglátjuk.

 

- Jó, jó, de azért mégis. Én vigyázok a páromra, nem hagyom hogy aprópénzért elpazarolja a tehetségét.

 

Alig-alig tudom elvonszolni a tapintatlan vakegeret, Kriszta pedig sűrű bocsánatkérések közepette simítgatja az ügyet, de látom már hogy véglegesen el lett cseszve, mert a menedzser fejét egészen ellepte a „na kopjál már le” érzés, s látszik hogy már csak udvariasságból áll Kriszta mellett. És még Misinek áll feljebb:

 

- Most mi van? Én most a barátod vagyok, és vigyáznom kell rád!Ezek a maszekek mind kihaszálnak ha hagyod magad!

 

Nem vitatkozom vele, de jön hogy sírjak mert az egész estém el lett rontva. Nem segít ezen már az sem, hogy táncolni visz, sütit hoz, ötpercenként megkérdezi hogy minden rendben van-e, százszor elmondja hogy milyen klassz csaj vagyok és a fülembe lihegi hogy a pasikölcsönzőn kívül is szívesen találkozna velem. Kriszta bemutat másoknak is, de Misitől nem lehet barátkozni. Mindenhol a nyomomban, ha beszélgetek valakivel ő is bekapcsolódik, ha leülök hogy kifújjam magam ő is mellém telepszik és a hogylétem felől érdeklődik. Bármerre nézek őt látom. Az életem sztorijának minden részletére emlékszik, és úgy meséli az idegeneknek mintha maga is ott lett volna, átélte volna. Kiegyek a teraszra szívni egy kis friss levegőt, már lohol is utánam, mint egy hűséges kiskutya.

 

- Nem fázol? Hozzak egy pohár forralt bort?

 

Közben vadul tapogatja a hátamat, melegítés jogcímén. Kétségbeesetten menekülök a mosdóba, az egyetlen Misi mentes övezetbe. SMS-t küldök Krisztának, megmondom a koordinátáimat. Úgy tör be, mintha az ufóktól kellene megmentenie. Elpityergem neki hogy elegem van a kölcsönzött férfiúból, haza szeretnék menni. De ott áll kint és lesi minden mozdulatomat. Most akkor hogy szökjek meg?

 

Kriszta vérprofi. Haditervet készít. Bevonja Tomot, ügyesen eltereli Misi figyelmét, addig gyorsan lelépünk, és Tom hazavisz. A szobámból nézem végig a tüzijátékot és egyszerre vagyok boldog meg szomorú. Aztán másnap már csak rémült és paranoiás, mert Misitől tíz hívás, és öt SMS fogad.

 

     " Hello, Kriszta mondta hogy sürgős telefont kaptál hogy anyukád rosszúl lett, azért mentél el olyan hamar. Remélem jól van már a mama, majd hívj vissza."

 

     " Szióka, megint én. Csak aggódok hogy minden rendben van-e. Hogy van anyukád? Én jól éreztem magam veled, lenne kedved folytatni?"

 

      "Figyu, van kedved megnézni velem a Sikoly 4-et?"

 

Ehhez hasonló üzenetekkel bombáz két teljes napon át. Egyszer fel is jön, jó félórát kopogtat, én meg belül lapulok néma csendben mint az üregi nyúl és végigcsorog a hátamon a hideg veríték. Te jó ég, ez a pasi pszichopata gyilkos! Mindenféléket képzelek róla, és csak akkor nyugszom meg, mikor a negeydik napra megritkulnak a hívások, egy hét múlva pedig meg is szűnnek. Mekkora szerencse hogy túléltem!