Női testben

Egyik este,mielőtt nyugovóra tértem volna,ezt a posztot láttam az interneten : Mit tennél,ha egy nap felébrednél és nő lennél?

Az egyértelmű pervez gondolatokat kihasználva,ahogy az ágyamban feküdtem egyre mélyebbre ástam magam a kérdéssel kapcsolatosan.Így aludtam el,ezen töprengve.

Másnap reggel a hasamon feküdve ébredtem s éreztem,hogy valami nyomja a melleimet.A hátamra fordultam és micsoda?!

Gömbölyű,kerek mellek?!

A két tenyerembe vettem őket,hogy megbizonyosodjak valóban igaziak-e,még véletlenül se azért mert bármi örömöm lelném bennük.Azok voltak,majd hirtelen ötlettől vezérelve a lábam között is megnéztem mit találok.Hát...mondjuk úgy,hogy hivatalosan bebizonyosodott: nő lettem.Vagy legalábbis női testem lett.

Az első gondolatom az volt : de király!

Aztán azon töprengentem,hogy is történhetett ez az átalakulás?

Mivel nem volt jobb dolgom,felkeltem,felöltöztem és kisétáltam a konyhába.Ott találtam édesanyámat,aki nem változott külsőleg.Mellesleg éppen tojást sütött.Amikor megpillantott így szólt:

—Megjött az álomszuszék hercegnőm! — elmosolyodott.

—Neked is szia! — odakaptam a számhoz.

De furcsa a hangom!Még nem szoktam hozzá,hogy...szóval hogy lány vagyok.

—Mi a baj? Fáj a fogad? — kérdezte anya.

—Ja,nem! Semmi bajom. — leültem az ebédlőasztalhoz.Anya visszafordult a tojások fölé.

Hirtelen éreztem,hogy hív a természet.Elindultam hát a fürdőszobába és most volt esélyem szemügyre venni...magamat.

Vállig érő mogyoróbarna haj,barna szemek,piros orcák,helyes apró orr.Összeségében egész aranyos volt a külsőm és most láttam csak,hogy egy körülbelül 18 éves lány vagyok.Aztán a szemeim automatikusan lejjebb vándoroltak.Elbámészkodtam a testem kidudorodó részein,majd végül elszakadtam a látványtól és elvégeztem a dolgom.Azt is először állva akartam csinálni,mire gyorsan észbekaptam,hogy le kell ülnöm.Szokni kell ezt még.

Kifelé menet meghallottam hogy csörög a telefonom.Érdekes módon nem valami csajos zene szólalt meg,hanem az a csengőhang,amit még fiúként állítottam be : Korn – Evolution.

Bementem a szobámba.Meg is találtam a telefont,ott volt ahol elöző nap hagytam,a számítógép mellett.Egy üzenetem érkezett egy bizonyos Daniellától,akit valószínűleg ismernem kéne,ha már a neve be van táplálva.Az üzenet így szólt:

„Este buli lesz a Stones-ban,muszáj jönnöd!!! Ott lesz Krisztián is!!!

Krisztián?

Ez roppant vicces,ugyanis én pont egy Krisztina nevű lánnyal randizgattam fiú koromban.Most már teljesen elhittem,hogy ez az egész csak egy nagy vicc!

Visszasétáltam a konyhába.Meg akartam lesni,anya készen van-e a tojásokkal.

—Ki volt az? — kérdezte.

—Ja,csak Daniella.Valami buli lesz este. — válaszoltam közönnyel.

—Remélem nem tervezel megint itthon maradni! Szinte sosem mozdulsz ki az utóbbi időkben!

Ez nyitva hagyott néhány kérdést.Fiúként alig tartózkodtam otthon,ha csak tehettem valamelyik haveromnál lógtam.

Anya kérdőn nézett felém.

—Oké,elmegyek. — egyeztem bele.

Délután körbenéztem a szobámban,ami lényegesen ugyan nem változott meg,viszont akadt pár dolog,ami előzőleg nem volt ott.

Belepillantottam a legmisztikusabb helyre egy férfi számára : egy nő táskájába.

Elkezdtem kutakodni benne,aztán inkább kipakoltam belőle mindent és úgy vettem szemügyre a tárgyakat.Voltak egész hétköznapi cuccok,például : pénztárca,sminkkészlet,rágógumi,kulcsok,fülhallgató...

Majd nem túl hétköznapiak : egy kártya pakli,egy vicces macskás kép (?),különböző szerek,aminek felét nem is értettem mire való,egy gitár pengető...

Mire befejeztem,valahogy már este 8 óra lett s anyám hangját hallottam :

—Itt van Daniella!

A fenébe! Még fel sem öltöztem! Mit húzzak fel?

Daniella feljött a szobámba és először őt érte meglepetés,utána pedig engem.Daniella szinte pontos mása volt az én legjobb haveromnak,Daninak.

—Úristen! Még nem készültél el? — lepődött meg.

—Nem. Segítenél? — kértem egy igazi lány tanácsát.

Úgy látszott Dani...vagyis Daniella ért az ilyesmihez ezért mire észbekaptam már a klub bejárata előtt teremtünk,szépen felöltözve mindketten.

Bementünk és ami ott várt rám,arra egyáltalán nem készültem fel.Majden minden egyes férfi megbámult minket,mint valami kirakat árút.Annyira rosszul esett,hogy minden szem rám szegeződik,hogy úgy éreztem azonnal el akarok tűnni innen.Megfordulni,elhúzni haza.Kicsit talán el is pirultam.

Leültünk az egyik asztalhoz,kicsit csökkent a ránk fordított figyelem és rendeltünk két Somersby-t.Amint felemeltem az üveget a tekintetem találkozott egy csávóéval,aki épp felénk igyekezett.

—Szia,cica! Jössz egyet táncolni? — kérdezte a pasas.

Mi az hogy cica? Ismerlek egyáltalán? Milyen jogon cicázol te le engem? Ezek a gondolatok futottak át rajtam.

—Nem,kösz.Kihagyom. — válaszoltam.

—Na,gyere már! — és megfogta a kezem.

Ki akartam szabadulni,de gyengének bizonyultam.Kirángatott a tánc parkettre s megpróbált táncolni.Esküszöm én sem tudok táncolni,de ez az alak még annyira se.Különben is,milyen tánc az,ahol két ember csak egymás mellett táncikál?

Nagyon kínos volt ott állni.És bár nem néztem körbe,éreztem hogy megint mindenki kettőnket bámul.Kirázott a hideg.

Az első szám lement,mire a srác megpróbált megcsókolni.

Na azt már nem,öcsém! Az egyik az hogy egy pasi csókoljon meg,az totál ki volt zárva,a másik meg,milyen jogon akarsz te megcsókolni egy lányt,akivel csak most találkoztál!Elhajoltam a támadás elől.

—Na,mi a baj,bébi? — kérdezte.

—Nem vagyok a csajod. Mi a fenét képzelsz?

—Miről beszélsz? Már két randin voltunk,ez a harmadik! Ami tudod mit jelent! — undorító vigyor terült el az arcán.

Oké.Értem.

Krisztinával két randink volt,ez a pasi pedig most lényegében Krisztina,csak éppen a nemek cserélődtek meg.Igazán röhejes ez az egész,bárki is találta ki,de elég volt!

—Ki kell mennem a mosdóba! — meg sem vártam a válaszát csak elrohantam.

Bent megmosdottam,hátha felébredek ebből az őrült álomból.Sikertelenül.

Nem tudtam ki akarok-e egyáltalán menni a sok ember közé újra,ezért tanácstalanul néztem magam a tükörben.Képzeld anya,lány lettem! Nincs több fütyi,nincs több probléma!

A férfi wc-ből hirtelen egy csávó jött kifelé.Le sem tagadhatta volna,hogy részeg.Odasompolygott mellém és megfogta a fenekemet.

—Hé! — ütöttem el a kezét.

—Nyugi,bébi! — mindenki bébinek szólít ma? — tudom,hogy te is akarod!

Mi baja van ennek az alaknak? Mi baja van minden férfinak?

Kiszaladtam a mosdóból,de ami ott várt...

Megálltam félúton,mert azt vettem észre,hogy egy csomó pasi körbevett.Már ekkor megrémültem.Aztán mindegyik elkezdett fogdosni.Minden egyes porcikám végig tapizták.Csak nyúlkáltak,mint a őrültek.És ekkor elordítottam magam.

Amikor felpattantak a szemeim,az ágyamban voltam újra.Ezúttal mellek és minden más női kellék nélkül.Hevesen vert a szívem.Még mindig meg voltam rémülve.Ziháltam.

—Úristen.— suttogtam a szobába.

Ezek az olyan fajta álmok,amire az ember élete végéig emlékszik.Nem is gondoltam előtte sohasem,hogy a lányoknak mennyire nehéz is lehet velünk,pasikkal.Hogy mennyire nem értjük azt az egyszerű szót,hogy nem.

Nyomulósnak és kétségbeesettnek láttam a férfiakat.Elhatároztam,hogy mostantól másképpen bánok a lányokkal.Úgy ahogy megérdemlik.