Néhány furcsaság.

           Ezeket a dolgokat, egy más irásomba akartam feldolgozni , de most  az  elmult napokban olvasottak arra késztettek , hogy megirjam--most.

           Arról van szó, hogy Dsida Jenő szatmári költő volt az első generáció tagja, aki elemi és liceumi tanulmányai jelentős részét magyarul folytatta , de az impérium váltás útán románul kellett érettségiznie. Abban az esztendőben negyvenheten jelentkeztek érettségire Szatmárnémetiben , és ezekből a jelentkezőkből  tizenkét diáknak sikerült. Dsida Jenőnek jelesre.De itt feltétlenül megkell jegyeznem , hogy Dsida Jenőnek szobra van  A Titulescu téren--az előtt Deák Ferenc tér volt-- ahova minden májusban ellátogattunk és virágot helyezünk el  a talapzaton, egy kis ünnepség keretében. Bár, ma már nem sok jelentősége van, de megemlitendő , hogy Dsida katólikus volt , és szobra a református templom töszomszédságában van elhelyezve.

           De folytatom a sort egy másik --számomra --furcsasággal , ami szintén egy szoborhoz kötődik , és pedig az alig néhány éve felavatott Petőfi szoborhoz . Ez a szobor , szerintünk az Istvántéren a nagykórház előtt van felállitva , egy nagyon szép  helyen,egy olyan környéken ahol  mostanság is , többségükben magyarok laknak .Ezt  Németi résznek hivják , a mai napig . Eddig minden rendben is van. Csakhogy ezt a teret 192O útán Trianon térnek keresztelték , ezért aztán , ha összemossuk egy kicsit az időt , akkor Petőfi Sándor a Trianon térre néz. Hát kiváncsi lennék , hogy ő mit szólna mindehhez !

          Na még egyet elmesélek . Szatmáron a főteret valamikor Horthy Miklós térnek hivták --nem sokáig, de úgy hivták. Jelenleg a főtéri parkban egy háromszoros nagyságú Vasile Lucaciu szobor áll aki pap volt , és az akkori román kissebség nemzeti jogaiért vivott küzdelem élharcosa. Kortársak voltak Horthyval, és akkor a magyar újságokban , könyvekben Lukács Lászlóként szerepelt. A valóságtól elvonatkoztatva eltudnám képzelni egy párbeszédüket, mondjuk 194O-ben, meg 1944-ben. Nos ennyit ezekről a furcsaságokról amit az emberi fantázia nem túd létrehozni, de a történelem --igen!