Leültem. Az érzelmek kavarogtak bennem, de nem foglalkoztam velük. A többieket néztem, ahogy egy rossz, értelmetlen játékot játszottak. Hárman nem játszottunk. Jella, Rebeka és én.
 Tekintettem az útra vándorolt. Robin kint biciklizett, próbált menőzni(kevés sikerrel). Másokat vártam vagyis inkább csak egy embert. Nem tudtam, hogy mi öntötte el a szívemet, de olyan üres vagyok ha nincs mellettem és biztonságot jelent nekem a jelenléte. Odanéztem megint a lányokhoz. Jácint kezét puszilta meg épp Renáta. Fúj...Undorító. Beszélgetésre lettem figyelmes. Megjöttek. Az izgatotság forró áradatként öntött el és az ismerős biztonságérzet visszatért. Leültek a lépcsőre. Ő bement, majd leült Adrián és én közém. Szűk volt a távolság, de nem fullasztóan hatott. Biszergett az egész testem. Odapillantott a lányok felé.
-Beszállsz Dani?
-Nem.-próbáltam elhúzodni, de az oldalunk összeért.
Nem zavart, csak furcsa volt. Különös érzelmeket keltett bennem. Egy nyugodt tó fodrozodott egyre erősebben. Párszor még összeért az oldalunk, majd ő felállt(a legnagyobb sajnálatomra). Odajött hozzám Jella és neki álltunk dumálni.
-Menjünk ki az erkélyre!-javasolta.
Felálltam. Átmozgattam a végtagjaim, melyek elzsibbantak időközben.
-Kérdezz-feleletezzünk!-mondta Rebeka.
-Oké. Ki kérdezz?
-Én kérdezzem tőled.-mutatott rám.-Ki tetszik?
-Egy srác aki nagyon helyes, magabiztos, a középpontba akar lenni és nagyon makacs vagy önfejű?-tettem fel a kérdést magamnak.
-Mond meg a becenevét, léci.
-Nem, mert tudni fogjáttok!
-Akkor mondj tulajdonságokat!
-Hát vékony testalkatú, tejcsokibarna szeme van és barna haja.
Az erkély alatt Lukács szórakozott.
-Na és neked ki tetszik Lukács?-kérdezte tőle Jella.
-Senki. Neked viszont a Szöszi.-felnevetett.
-Ejnye Lukács!Neked fiúk nekem lányok tetszennek.-csak néztem, mint a filmekbe az ogrék.
Kirobbanó röhögéssel fogadtuk a mondatát, még saját magán is nevetett, majd kijavította.
-Ja és ismeritek azt akit tetszik nekem.
-Komoly?
-Aha.
-Akkor a Dani?
-Nem.
-Viskó?
-Nem,vagyis a Dani.-lesütöttem a szememet.
A többiek csak néztek rám és én elmeséltem a jeleket, amelyek szerintem arra utalnak,hogy totál belém esett.
 Nem fújozták le a srácot,mint az előző haverjaim, pedig Jella nincs vele olyan jóban. Ők mások voltak és olyanok mintha ezer éve ismerném őket. Talán ők lesznek az új barátaim?