(Délután 6:30, Kőbánya egyik kocsmája.)

A hangulat unott volt...vagy inkább semmilyen.

Alig-alig volt pár férfi, mert az ivó nők nem igazán tértek be ide.

Egy fiatalabb úr, mondhatni gyermek évei végén járó egyed térd be ide

Hosszú ballonkabát volt rajta, az egyik kezében esernyő, a másikban pedig egy akta táska volt.

A pulthoz érve rendelt egy korsó sört.

- 145 Ft lesz. - mondta a csapos, és az ifjú fizetett.

A kocsma leghátsó asztalához igyekezett a férfi, mint aki elől el akarnák venni a helyet.

A pultnál a többi férfi vagy beszélgetett, vagy éppen a TV-ben sugárzott football meccset nézték.

Az ifjú levetette kabátját és a szék karfájára tette, majd az esernyőt elrakta a kabát zsebébe, végül az aktatáskáját az asztalra tette.

Csattant a táska zárja és a férfi kivette a laptop-ját és annak töltőjét.

Mielőtt szó nélkül bedugta volna a konnektorba a töltőt, odament a csaposhoz és engedélyt kért tőle.

A csapos morcosan nézett rá.

- Laptopozz otthon öcsém - mondta cinikusan a csapos.

- Nyugalomra van szükségem, ugyanis dolgoznék, mert fontos - válaszolt az ifjú, majd a csapos fejet bólintott, jelezve, hogy "egye fene" bedughatja a töltőt.

A kocsmában volt egy zenegép, ami a férfi asztalával szinte szembe volt.

Mielőtt neki látott volna a munkának, odament és megnézte, hogy milyen zenéket lehet hallgatni, és mennyiért.

Visszaszaladt a pénztárcájához és kereset 100Ft-ot, majd bedobta a gépbe és kiválasztott három dalt, amit a munka közben akart hallgatni.

A fiatalban, az ottaniak egy Blues rajongót kedvelhettek, mert amiket választott az mind az volt és

nem is akármilyen Blues zenék, olyanok, amiket az emberek azon része ismer, aki igazán szereti ezt a műfajt.

A férfi bekapcsolta a laptop-ját és amig várta, hogy felálljon a rendszer, belekortyolt a sörébe.

Elővette a doboz cigarettáját, kivett egy szálat és rágyújtott.

Végre felállt a gép és nekilátott a munkának.

A táskájából előkerült egy toll és egy üres lap.

Néhány perc elteltével az ifjú már jócskán benne volt a munkában, néha felnézett néhány percre, olykor írt is a papírra, majd visszatekintett a gépre és folytatta amit félbehagyott.

A cigaretták fogytak rendesen és az első korsó sört is megitta.

A csapos odament a férfihoz és megkérdezte:

- Hozhatok még egyet?

A férfi csak pötyögte a gombokat és bólogatva felelt, amin a csapos meglepődött, sőt majdnem, hogy megaláztatásnak vélte.

- Mond csak fiam, te mit csinálsz?

A srác megállt és becsukta a szemét, majd válaszolt:

- Írom a regényem befejező mondatait.

A csapos néhány másodpercig még ott maradt és megleste a lapon szereplő mondatokat, vagy sorokat amit az ifjú oda vésett, majd visszament a pluthoz és csapolt még egy sört a fiatalnak.

Ez a helyzet még kétszer megismétlődött, majd a férfi a harmadik sör után, kissé részegen felkiáltott:

-  KÉSZ VAGYOK!

A csapos felfigyelt a felkiáltásra, és elmosolyodott.

A srác még valamit ügyködött a laptopon, majd kihúzta a töltőt a konnektorból és szélsebesen összepakolta a holmijait.

A távozás előtt a pulthoz ment, hogy fizessen.

- Mennyivel tartozom?

A csapos az ifjúra nézett, és ennyit válaszolt:

- Semmivel, a vendégem voltál.

A srác megköszönte, majd elhagyta a kocsmát.

Az egyik vendég megkérdezte a csapost, hogy ki volt ez az ifjú, és a csapos csak ennyit felelt:

- Mestersége író.