Kirohanok a kunyhómból. Sötét van; nem sokat látok, de a zajok irányába kezdek futni. Majd lassítok. Semmi értelme odarohanni, amíg nem tudom, mivel állok szemben. Lassan, a kunyhók takarásában közelítek. Megállok, és a takarásból nézem, miről van szó. Amit látok, attól földbe…homokba gyökerezik a lábam.

            Legalább három méter magas, ha nem több. A bőre – ahogy a sötétben ki tudom venni – szürkésbarna. Kopasz. Ahogy felém fordul, azt is látom, hogy egy szeme van. Olvastam már ilyesmiről, de most…találkoztam egy orkkal!

            Egyáltalán nem olyan, mint a filmekben! Ott kicsit még viccesek is, de ez most nem az! Kezdek azon gondolkozni, hova bújjak, amikor ismét érezni kezdem azt a melegséget. Egyre melegszik! Már forró. Fényár önti el az oázist. Körülnézek a forrását keresve. Nem találom. Hirtelen egy képtelen ötletem születik, és lenézek a testemre.

            A tipp bejön. A testem lángokban áll. A bőröm, mintha megolvadt volna, és most izzik. De a legfurcsább, hogy nem éget, csak mintha simogatnának a lángok. Daniel Craig a tűzember!

            A bátorság is megjön. Elkezdek rohanni az ork felé, aki – most veszem észre – Reneevel és Gussal harcol. Egy pillanatra megállok, és figyelem, ahogy támadják; Renee egy rövid tőrrel, Gus meg…hát, mégis hogyan harcoljon egy tigris? Aztán már rohanok is tovább. A szörny – merthogy itt, mint megtudtam, szörnyek portyáznak – előbb vesz észre, mint a nekem háttal álló barátaim, és egetrengető üvöltést hallat. Ez még jobban feltüzel, de nem szó szerint, már így is harci lázban égek.

            Elhessegetem magamtól a szóvicceket, és az előttem álló csatára koncentrálok. Már csak két- három méter választ el az orktól, amikor megcsap a bűze. Mintha a tornacuccomat ecetben áztattam volna két hétig! Remélem, nem oltja el a tüzem. A köztünk lévő utolsó métereket egy hatalmas ugrással szelem át. Nincs időm meglepődni, vagy csodálkozni, hasonlók. Egy nekem hatalmas ordítással – ami az előzőhöz képest egy kistermetű bolhafing – elkapom a szörny jobb fülét, megkapaszkodok benne, majd a lendületem hevében…letépem.

            A troll túloldalán landolok. Felpillantok a fejére, és csodálkozva veszem észre, hogy nem vérzik. A szörny elkezd fényleni, hasonlóan, mint Kín, de ez a fény zöld. Majd lassan porrá hullik, és én farkasszemet nézek Renee kinyújtott kezében a késsel. Csodálkozva mered rám.

- Ezt meg hogy…

Nem tudja befejezni, mert egy másik troll – egy kisebb, ami eddig meghúzódott a sötétben – leüti. Ahogy a gazdája elveszti az eszméletét, összeesik Gus is. Csoszogást hallok a hátam mögött. Időm sincs hátrakapni a fejem, és a világ elsötétül, lenne egy tündérmesében. De nem! Éles fájdalom nyilall a halántékomba, majd érzem, ahogy a troll a vállára kapja a még mindig égő testemet. Az üveggé olvasztott homokban meglátom a saját tükörképemet. Pont olyan, mint amit én rajzoltam. – gondolom, aztán jótékony sötétség.

***

            Egy barlangban ébredek. Nem tudom megállapítani, hogy még este van-e. Egy pillanat! A barlang fejjel lefelé van! Jobbra, majd balra nézek, és meglátom Reneet. Fekete haja égnek mered…Hé! Nem a barlang van fejtetőn! Le…felpillantok a testemre, és gyanúm beigazolódik. Gúzsba vagyok kötve. Mellettem Renee is felébred.

- Mi…? Hol vagyunk? – kérdezi kábán. Alatta Gus is felébred.

- Egy barlangban. – válaszolom – egy troll leütött.

            Hirtelen beugrik neki, mi történt nemrég.

- Azt a tüzet hogy csináltad? – kérdezi, és a szemén…rémületet veszek észre!

- Most nincs erre idő! – morogja Gus – leszedlek titeket, mielőtt észrevennék, hogy felébredtetek.

- Késő. – nézek a barlang bejáratán bejövő orkra. És mellette… - Ryan!

            Ryan Végzet herceg szolgája. Ő el akarja pusztítani Darurit. Ezt is Reneetől tudtam meg. Most kicsit még jobban utálom. Mármint Ryant.

- Örülsz, hogy újra látsz? – mosolyog rám gonoszan. Mögülük előlép Baj és…Kín!

- Mi? Téged nem öltelek meg? – kiáltok az utóbbira.

- Nem elég alaposan. – felel vicsorogva, amiből megtudom: ennél többet nem szedek ki belőle. Most, hogy kicsit jobban megnézem, észreveszem, hogy a bal kezén a gyűrűsujja hiányzik. Nincs időm elgondolkozni rajt, mert a vér egyre zavaróbban tolul a fejembe.

- Ki a kis barátnőd? – kérdezi gúnyosan Baj, és odamegy Reneehez.

- Ez! – sziszegi ő, és beleköp a szemébe.

            Baj felordít, de kitörli a szeméből a nyálat. A szerencsénk, hogy Gus nem mutatja meg magát. Talán, ha Ryan elfordul…

- Arról ne fantáziálj! – szakítja félbe a gondolatom – Látom a kis daemont. Nézd csak meg te is jobban!

Önkéntlenül odanézek, és észreveszem a tigrisen a bilincseket. A hátsó mancsai hozzá vannak kötve a nyakához, úgy, hogy ha ugrik, egyből megfullad. Nekem se jöhet be minden elsőre!

- Mit akartok tőlünk? – kérdezi logikusan Renee.

Ryan felém fordul.

- Daniel barátom pontosan tudja.

- Értsd már meg, fogalmam sincs, mi az a Tűzszív! – kiáltom. Reneenek elakad a lélegzete. Ránézek.

- Te tudod?

Megrázza a fejét, de úgy, hogy tudom, a válasz igen. Szerencsére Ryanék nem olyan jó emberismerők, mint én.

            Rekedt hang szólal meg a hátuk mögött, de az ork eltakarja a beszélőt előlünk is.

- Még nem késtem el a buliról?