Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Lelkek mélyén
Szörny, ki nem ismer se embert, se Istent
Szülőföldje a pokolba teremtetett.
Csak zuhan, egyre lejjebb a sötétségbe
Ki öleli, ki nyúl érte?
Szörny, ki álarcot visel
Mindenkinek azt mutatja, amit kell.
Ha kell komoly, ha kell mosolyog
A lelke mégis maga a síralom.
Régen még voltak vágyak, álmok
Mára már csak az üresség tátong.
„Szakadék szélén állok
Az egész élet álnok.”
Rég volt kibe bízni, remélni
Ki vigaszt tudott nyújtani.
Mostanra elfogyott a bizalom, remény
Az egész élet kemény.
Itt lehet-e hagyni az ürességet
Vagy folytatni kell-e az egészet?
Az erő, ami elfogyott már
Sírni érte tán már kár.
Ha bátor lenne meg merné tenni
Nem tartanná vissza senki és semmi.
Kinyújtaná két karját
És már csak a semmit fogná.
Szörny, ki nem érdemel semmit
Kit már nem érdekel senkit.
Már nem jár a könyörület, megbocsátás
Nem érdemel mást…..
Szörny, mely lelkek mélyén él
Ki már senkitől sem fél.
Csak feszegeti ketrecét
És csak azt kérdi: MIÉRT?
Miért zártad be, rejted el
Hisz Ő is TE!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!