Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Házunk előtt nagy, ezerkarú fa áll,
Legfelső ágáról valaki kiabál,
Beleordít hatalmasat a néma világba:
Hiába is vágysz utána, nem lesz tiéd soha!
Ablakomba repül ezerarcú madár,
Az ezredik arca felém fordul és vár.
Nem csiripel, de hívogat az égbe magával,
Elrepülök egyszer talán, de valaki mással.
Pedig minden mozdulata megigéz, babonáz,
Ha megszólal, minden egyes hangszikrája megráz.
Göndör haja lágyan simogatja lelkem,
Arcának arany vonása végtelen kincs nekem.
Némán elsuhan mellettem- Ó, minden nap látom!
Ó, ha tudná, mennyire, de mennyire imádom!
Elszúrtam - ködös elmémben egyre csak ezt hallom,
Bár újrakezdhetném... - de ez csak vágyálom.
Olyan, mint te: képzelgés, plátói szerelem,
Miért babrált ki a sors ily kegyetlenül velem?
Miért nem mart meg az érzés már első látásra?
Miért későn jut eszembe, hogy szívem tapossa?
Nincs mit tenni, a Dunán a víz rég lepergett,
Elsodort magával tőlem, ahogy habjától tellett.
Az ezerarcú madár nem látogat már meg,
Párt talált a repüléshez, magányosat, szépet.
Házunk előtt nagy, ezerkarú fa áll,
A nagy fa tövéből erőtlen kiabál
Egy szellem - igen, láthatatlan, talán nem létezik,
Mégis, ablakomban napról napra megjelenik.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!