Az idei év június utolsó napján elhatároztam, hogy elmegyek a kedvenc kocsmámba, a Gépmdarába, hogy megigyak egy jó korsó házi sört.
Nem volt nálam más egyéb, mint a pénztárcám, a doboz cigarettám, a jegyzetfüzetem és egy toll.A jegyzetfüzet és a toll azért volt nálam, mert a kocsmából egyenesen az egyik barátomhoz kellett volna mennem.Nos ez a találkozás nem éppen jött össze, mert miután a kocsmában töltöttem el két kellemes órát, arra gondoltam, hogy inkább sétálok egymagam vagy leülök egy padra és ami az eszembe jut, azt leírom.A csapos, Giorgio furán nézett rám, amikor leültem a hátsó asztalhoz a Jimi Hendrix festmény alá és elővettem a "munkaeszközeimet".Még mielőtt elfelejtem elmondani, ez a kocsma egy rock kocsma és minden asztal fölött vannak híres rocksztárokról festmények. Az egyik előrébb lévő fal melletti asztal fölött például Slash festmény volt, azelőtt pedig Jim Morrison, de a falon voltak még: Mick Jagger, Angus Young(Ac/Dc) és James Hetfield(Metallica).
Ez is az egyik ok volt, hogy kedveltem a kocsmát, hiszen nagy Rock zene kedvelő vagyok.A másik ok pedig az, hogy a csaposok is közvetlenek, habár 40 és 50 év között vannak, de úgy marhulnak, mint a tinédzserek vagy, mint Lemmy Kilmister a Motörhead-ből.
Amikor láttam, hogy minden előttem van elkezdtem gondolkodni, hogy mi az ami hiányzik és eszembe jutott, hogy én marha, elfelejtettem sört kérni, ezért a pulthoz mentem és kértem egyet.
Giorgio megkérdezte, hogy minek van nállam toll és füzet.Elmondtam neki, hogy író és költő féleség vagyok, és általában leírom azokat a gondolatok, amik éppen az eszembe jutnak és lehet velük valamit kezdeni. Giorgio mondta, hogyha a kocsmáról írok, mutassam meg neki.Ez így is történt miután megittam a korsó sörömet, egyből eszembe jutott egy jó kis gondolat, amelyet megmutattam Giorgionak és hála égnek tetszett neki.
Ennek örömére kértem még egy korsó sört és visszaültem az asztalhoz és rágyújottam.A sör kellemesen és lágyan simogatva csúszott le a torkomon, amit egyszerűen imádtam, majd miután a második korsóval is megittam, kimentem a kocsmából és a közeli kispark egyik padjára leültem és ismét rágyújtottam.Leírtam minden létező, hirtelen jövő gondolatomat és két oldal be is telt.Néhány perc elteltével a barátom hívott, hogy mikor megyek, én pedig őszintén feleltem, hogy semmikor, mert nincs kedvem, és azzal lecsaptam a telefont. "Tudom bunkó voltam, de sajnos vannak ilyen napjaim". A nap további része nyugalmasan telt, este 9-re hazaértem, majd lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni.