Este Bess nővér fáradtan kapcsolta be tolkerét.
– Jó estét, Bess Lorenzini! – köszöntötte egy kellemes bariton hang.
– Jó estét, JOHN®! Ma mit tudsz nekem mondani?
Bess nővér nem szerette ezt a technikát.
Úgy gondolta, az embereket még jobban elszigeteli egymástól, mint annak idején az internet. Nem is tartotta napközben bekapcsolva tolkerét. Bőven elég volt neki, ha este meghallgatja JOHN®-t.
– A tolker energiája még 4997 év 2 hónap és 13 nap működésre elegendő. Utána feltöltés szükséges – kezdte JOHN®.
– Köszönöm, hogy minden nap figyelmeztetsz rá, de nem hiszem, hogy fel fogom tölteni.
– Az egészségi állapota megfelelő – folytatta JOHN®. – A félévente esedékes fogorvosi vizsgálatra jövő keddre kértem időpontot.
– Nagyszerű, de addig még figyelmeztess!
– Az osztályból holnap 81% valószínűséggel Benedict Fujimura hiányozni fog. Influenza tüneteit észleltem nála, a házukhoz hívtam egy orvost.
Bess elhatározta, hogy az esti imájában kérni fogja Benedict mielőbbi gyógyulását. Közben JOHN® megállás nélkül beszélt:
– …HIBER-550 beszerelése elkészült. Bessie Daffin kipróbálta a beállításait, ezért használat előtt szükséges lehet az ellenőrzése.
– Kedves tőled, hogy figyelmeztetsz, de eszem ágában sincs lefagyasztani magam.
– A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 0,00000723% a valószínűsége annak, hogy szükség lehet a hibernáló készülék használatára.
– Van még valami, amit tudnom kellene? Csak a lényegeseket kérem, mert fárasztó napom volt. – Bessre hirtelen rátört az álmosság.
– A fiatalember, akit délután a kapu előtt látott, szexuálisan vonzónak találta.
Az előbbi fáradtságnak nyoma sem maradt. Egy pillanatra a lélegzete is elakadt.
– Nem éppen erre gondoltam, amikor a lényeges dolgokat kértem.
– A fajfenntartás az egyik legfontosabb szempont, amit figyelembe kell vennem.
– De nem egy apácánál. Tudod, hogy a vallásom nem engedi. Főleg nem az én koromban.
– A vallás nem értelmezhető fogalom számomra. Megmondtam a fiatalembernek, hogy Ön is szépnek találta.
Bess nővér érezte, hogy a fejébe szökik a vér. A férfi egy jól öltözött harmincas úr volt, talán valamelyik tanítványát várta. Valóban csinosnak találta, de ezen kívül semmi mást nem érzett, főleg nem szexuális vonzalmat, hiszen akár az anyja is lehetne.
– Ilyet többet ne csinálj, te széltoló! Legközelebb talán árajánlatot is teszel a nevemben. Nem is ismerem azt az embert.
– Nem adhatom ki az adatait, mert nem elég szoros a kapcsolat Önök között.
– Nem is lesz semmilyen kapcsolat közöttünk, mit képzelsz! Na, mára elég volt belőled. Jó éjszakát, JOHN®! – meg sem várva a választ lekapcsolta a tolkerét.
– Szemtelen kerítő! – morgolódott. Kisétált az erkélyre, hogy egy kis friss levegőt szívjon. JOHN®-t igazából soha nem szerette. A mesterséges intelligencia csúcsának tartották létrehozói, az emberek viszont kezdetben tiltakoztak ellene. Bess nővér egyetértett velük. Érthető, hogy nem tetszett nekik, hogy ezen túl nem lesznek titkaik egy gép előtt, és egymás előtt sem. Bess gyakran érezte úgy, hogy JOHN® túl sokat enged meg magának. A sensorionok segítségével szinte mindenről tudomást szerez, amiről nem, azt meg kiszámolja, kikövetkezteti. Ezek az információk aztán bárhova kerülhetnek. Nem mondta meg a fiatalember adatait, de meddig tartana utánanézni. Csak ki kellene figyelni, kire várt, onnan már könnyen menne, de Bess úgy gondolta, mások gondolatai nem tartoznak rá.
Végül az emberek megszokták, lassan elmaradtak a korábbi rendszeres tiltakozások. Az évek során a közvetlen emberi kapcsolatok szinte teljesen megszűntek, a megmaradtak is többnyire csak a szexre és a feltétlenül szükséges munkakapcsolatokra korlátozódtak. Minden mást JOHN® intézett helyettük, ami teljes elkényelmesedéshez vezetett. Bess nővér már a rendszer üzembe helyezésekor eldöntötte, hogy csak ritkán él JOHN® szolgáltatásaival. Az áltata alapított iskolákban is erre nevelték a gyerekeket. Legyenek önállóak, vállalják a felelősséget tetteikért és szeressék egymást.
Két dolgot azonban nagyra értékelt a rendszerben. Az egyik a bűncselekmények teljes hiánya volt. JOHN® folyamatos kapcsolatban állt a rendfenntartó erőkkel, így a bűnözést egy éven belül teljesen felszámolták. A másik a látvány volt. Bess nővér esténként gyakran kiült az erkélyre, hogy az eget nézze. A sensorionok kisülése gyönyörű tűzijátékot eredményezett. Folyamatos villámlás, amit csak éjszaka lehetett látni, és amit nem kísért zavaró menydörgés. A nővér még egy kicsit gyönyörködött a látványban, majd nyugovóra tért.