Amikor életemben először olvastam angyalokról szóló történetet, elgondolkodtam, és felkutattam róluk némi információt. Úgy gondoltam, hogy mivel az angyalokkal jóval kevesebbet foglalkoznak, mint ellenségeikkel a démonokkal és a Sátánnal, éppen itt az ideje, hogy valaki fordítson ezen. Hiszen az Úr hűséges szolgáit még jobban megilleti a földi szeretet, mint az alvilági lényeket.

Éppen ezért kerestem fel egy illetékest, aki felmerülő kérdéseinkre megadhatja a választ, és kielégítheti kíváncsiságunkat.

Most itt ülök a szobámban, láthatólag egyedül, mégis érzem angyalom jelenlétének erejét.

• Riporter: - Üdvözöllek a körünkben. Bár nem látlak, de érzem, hogy jelen vagy. És rögtön ebből is fakad legelső kérdésem is. Ti angyalok mindig láthatatlanok vagytok?
• Angyal: - A láthatatlanságunkkal tudunk észrevétlenül átsuhanni mindenen. De, hogy kérdésedre feleljek: Nem, nem vagyunk mindig láthatatlanok, képesek vagyunk akár emberi alakot is ölteni.
• Riporter: - Akár most is megtennéd? Mert elég vicces a levegővel társalogni.
• Angyal: - Semmi akadálya. (Az angyalom átváltozik, és végre emberi alakot ölt)
• Riporter: - Azt hiszem, hogy mindenképp tájékoztatnom kell az olvasóimat, hogy egy igen jóképű angyallal hozott össze a sors. A teste izmos, és erőt sugárzó. Sötétbarna haja selymes, és fényes, a tekintete zöld, és igen sugárzó. Az arcáról pedig árad a béke és a nyugalom. Minden angyal hasonló, mint te?
• Angyal: - Gondolom a szépségre gondolsz. Az angyaloknak azonban nem a kinézetük ami számít, hanem az, amit közvetítenek. Ám, el kell, hogy mondjam, a testi valónk a belső békénket sugározza. Mivel valójában nincs testi valónk, így amikor emberi alakot öltünk, olyan szépek leszünk, amilyen tiszta és szép a lelkünk.
• Riporter: - De akkor minden angyal emberi volta szép, hiszen az angyalok, mármint a jó angyalok, mind csak jóságot hordoznak a lelkükben.
• Angyal: - Igen, valahogy úgy.
• Riporter: Esetleg elárulnád, hogy mi a feladata egy angyalnak? Mi az, amivel nap, mint nap foglalkozik?
• Angyal: - Legfőbb feladatunk, hogy felnyissuk a földi emberek szemét, hogyha szerződést kötnek a Pokol Kft.-vel, akkor örök kárhozatra ítéltetnek. Ezen felül pedig mindazokat védelmezzük, akik arra igényt tartanak, és ellen állnak az ördögi szépfiúk hívásainak. De ezek csupán csak néhány dolgok a feladatainkból, hiszen ezeken felül még jóval többet is teszünk. Mivel az emberiség jövője a tét, nekünk kell felépítenünk egy új birodalmat is, ahová majd elszállítjuk azokat az embereket, akik egy életre elkötelezték magukat a mi oldalunkon.
• Riporter: - Igen sok munka mindez. Hogyan bírjátok?
• Angyal: - Könnyen. Rengetegen vagyunk, és nem ismerjük a fáradtságot.
• Riporter: - Ó, hát értem. És azt hiszem, hogy itt jött el az idő, hogy feltegyem néhány olvasónk kérdéseit.
• Angyal: - Állok elébe!
• Riporter: - Talán bugyuta kérdésnek hangzik, de mit tesz egy angyal, ha allergiás?
• Angyal: (nevet) – Katey, ez biztosan a te kérdésed! Hát ennyire nem ismersz? Az angyalok nem szoktak allergiásak lenni, sőt, betegek sem.
• Riporter: - A következő kérdés: Szoktatok bulizni?
• Angyal: - Bulizni? Attól függ, hogy az mit jelent. Nem szoktunk inni, cigizni, mint az emberek, de jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ha bulizni járnánk, akkor ki vigyázna rátok?
• Riporter: - Ezzel a válasszal már egy következő kérdésre is feleltél, úgyhogy lapozok, és kikeresek egy másikat. Ki a főnökötök?
• Angyal: - A mi főnökünk maga a Mindenható. Ilyet is csak Katey tud kérdezni, mintha nem tudná.
• Riporter: - Látom, jól ismered az olvasóimat. Ne de, tőle még fennmaradt egy kérdés. Hány évig éltek?
• Angyal. - (mosolyog) – A korunk földi ember számára meghatározhatatlan. Van eleje, de nincs vége. Az angyali lét egy örök körforgás. Ha úgy van, akár a világ végezetéig is élhetünk.
• Riporter:- Egy másik olvasóm az után érdeklődik, hogy ti angyalok hogyan születtek, és hogyan éltek? Van családotok? Élvezitek az élet örömeit?
• Angyal: (nevet és a fejét rázza) – Mi teremtett szellemi lények vagyunk, nem születünk, és nem halunk meg. Az életünk a szolgálattal telik, és teljesedik be. Egy hatalmas családban élünk, mind ugyanoda tartozunk. De az élet örömeit élvezni??? Ez pontosat mit jelent? Mert ha a földi emberek nemiségére gondolsz, hát ki kell ábrándítsalak.
• Riporter: (pironkodva) – Értem. Tehát amíg angyal vagy, addig nem érezheted a testi szerelmet sem?
• Angyal: (kacag) – Mivel nincs valós testünk, így nehéz lenne.
• Riporter: - De azért érzéseitek vannak. Nem?
• Angyal: - Igen. Érzelmeink vannak, és van szabad akaratunk is.
• Riporter: - Az olvasó még azt is szeretné tudni, hogy mivel bűntelen ember nincs, hogyan kerülhetnek a mennybe?
• Angyal: - Nos, ez az olvasó, nem lehet túlzott hívő, ha ezt a kérdést felteszi. Hisz tanítják a hittanórákon, a templomban és mindenhol, hogy az ember akkor jut fel a mennyeknek országába, ha őszintén megbánja a bűneit.
• Riporter: - Köszönöm a válaszokat, és a türelmedet. Már csak egy valamire lennék kíváncsi, ami szerintem a többieket is foglalkoztatja. Mi a neved?
• Angyal: (édesen, sokat sejtetően mosolyog) - Lucas.