Másnap,reggel 09:30

-Évici,kelj fel!Tizenegykor kezdödik az a táncbemútató,vagy micsoda,amiről beszéltél.-keltette fel édesanyja.

-Me-Ááá-gyek.-hangjában hallatszodott,hogy anyja nem jókor ébresztette fel.
-Kikészítettem a narancs pulcsidat,azt vedd fel.-ajánlotta anyja,ami igazából nem is ajánlás volt,hanem parancs.Tudta mi áll jól úszógumis lányának,épp ezért ki nem állhatta ha Éva válassza ki öltözékét.

Ady Endre gimnázium,nagy tornaterem.

Föhösnönk toszán bebalagott az iskola tornatermébe,hol nem talált senkit."Vége is van?Vagy ő ért oda korán?"Miközben ezen agyalt,haja valósággal belehullott arcába.Hála neki majdnem nem vette észre azt a kis cetlit,ami a falra volt ragasztva.

"Csa-csa-csa,egy külön tornaterem csak neked,csak most.Így lesz elég hely mindenkinek!Táncolj,hátha attól kiürülsz!
Névtelen"-ezek a szavak voltak eme gonosz cetlin.

Eközben

-Mekkora szemétládák vagyunk mi,ugye Pisti?
-De legalább nincs úszógumink Geri,vágod?Haha nem hiszem el,hogy Éva bevette.Mákom van a nővéremmel,hogy ő a suliújság szerkesztője,így simán megbuheráltuk Évának az újságját.
-De valami nem tiszta!
-Mi?...Jah,az hogy Fanni miért nem mondta meg Évának a frankót,könnyü:miko' ez történt ő hiányzott,pont mint te.És ma azért nem ment a "táncra",me' én este felhívtam,és akkor mondtam neki,hogy végül nem lesz-magyarázta Pisti gyorsan,de Gerinek érthetően.
-Mondom,hogy jó nagy köcsög vagy!-jegyezte meg gúnyosan Geri.
-Nah ezt most bóknak veszem.

Éva ezúttal a nem megszokott módon reagált:összegyürte a cetlit,majd amilyen erősen tudta elhajította.Semmi sem tudta őt megvígasztalni.Azt már nem részletezem,mit érzett hazamenet,mert gondolom mindenki kapizsgálja.A villamosra se szállt fel,de ez mindegy.Mert amikor odaért ahol állítolag látta a gyors éttermet,ismét látta.Csodák csodájára,ott van!Nem hezitált,csak befutott az ajtón és már rendelt is...

Ugorjunk a vacsorára,habár ott sem történt semmi.Szokásos beszédtéma,Éva különös beszólásai nélkül.Minek mondja el?Fekete doktor szerint is minden rendben van Évával(mondjuk).Azt az isteni hamburgert,amit ott kapni,nem lehet meghazuttolni.Ha volt is remény arra,hogy Éva nem örült meg,az ez a hambi volt.

Eltelt 2 hónap,és Évi még mindig onnan veszi a hamburgert,hot-dogot,sültkrumplit,stb.A terápia abbamaradt úgy egy hónappal ezelött,amit ezután látott vagy hallott hösnönk megtartotta magának.Az igaz,hogy az volt az első és az utolsó alkalom,hogy az ember-hangú madarat látta.De a tollak nem hazudnak,ott volt valami...

-Szia Mics,hogy vagy?-köszönt a pincér srácnak amikor belépett az ajtón.
-Csodásan.A szokásost,mindent az étlapról?
-Már annyira jól ismersz.-mondta Éva vidám hangon
-Még jó.Két hónapja jársz ide,ezenkivül Te vagy az egyetlen vendég.-"és én vagyok itt az egyetlen dolgozó.'-tette hozzá Mics gondolatban.Tényleg csak ő dolgozott ott.Fura mi?
-Szeretem ez a helyet,mert nincs zsúfoltság.-közölte Éva a rá jellemző kegyetlen öszinteséggel.

-Tudod,hogy te vagy a kedvenc kliensem?kérdezte Mics irónikusan.
-Kö-kösz.-dadogta,mert nem tudott szavakat találni.

  Mics külsöleg tökéletes ellentéte volt Évának:magas,vékony,fitt,szőke,aki mindig kész volt meglepetésekkel szolgálni.Csak a szemük volt egyforma kék.Miután egy sort még elbeszélgettek,szokatlan dolog történt.A padló tátongani kezdett,egy hatalmas lyuk lett ott,ami,hát nagy nehezen,Évát is beszipantotta.Miccsel könnyebb dolga volt.Próbálván valamibe megkapaszkodni,hogy a lyuk ne szipantsa be,Éva ezeket a szavakat dobta Micshez:

-Mi a fene folyik itt Mics-áááá.-ekkor Évát és Micset a lyuk beszipantotta,és egy különös,tölcsérszerű,ahogy Éva mondaná,"izén" zuhantak lefelé.
-Kola szerencsére még nem!
-Ne gyere most a szóviccekkel!-förmedt rá Micsre
-Ne-nem hittem volna,hogy te vagy Az...-csodálkozta
-Mi vagyok én?
-A ki-...a ki..-de nem tudta befejzni a mondatot.Hogy is tudta volna,amikor bizonyára a szomszéd örvény átszipantotta magához.Pedig az ilyen tölcsérszerű örvények nem mindenkinek nyilnak meg,és mind ugyanarra a helyre visznek:Hamburgerországba!