Amatőr Írók Klubja

Felelet a Parainesisre

10 éve | Zádori Bence | 3 hozzászólás

Csak

szétestem.

Egyetem

veszedelem.

Nincs

szerelmem.

Lapos

minden.

Nincsen

Kedvem

Verset

termelnem.

Csak ez van.

Inspirálatlan,

Cinikus,

Flegma

Kurvaanyja.

Valami fáj.

Nagyon fáj.

És nem tudom, költészetem

Hova vár.

Mi értelme

Inspiráció és

Eufória nélkül

Szétestem emberestül

Nem tudok reagálni

Másokat meghallgatni

Csak kaptafás rímeket írni

Be is fejezhetném így ni

De nincs ebben semmi

Nincs kedvem alkotni

Miért kell ennek így lenni

Nem

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Kate Pilloy üzente 10 éve

Van egy olyan érzésem, hogy ezt most azért írtad, hogy megmutasd: nesztek, legyen nektek igazatok, és ezt legalább ti is megértitek. És tényleg, megértettem én is a mondatokat, a mondanivalót, a kaptafás rímeket.

Válasz

G. P. Smith üzente 10 éve

Nos, ez számomra érthető és sajnálom, hogy így érzel. De mindenki átmegy ilyen válságon, minden "művész" életében vannak ilyen időszakok. Túlleszel rajta. Ám nem az a megoldás, hogy azokat támadd, akiktől tanulhatnál, akiktől támogatást kaphatnál. Eloise nagyon bölcsen fogalmazta meg a tanácsát a másik posztnál.

Válasz

Ócsai Norbert üzente 10 éve

És itt jön az én hatalmas hibám, hogy semmit sem értek a lírához... Rendkívül sajnálom, tudom, hogy válasznak szántad, de az én fejem nem erős a verselemzéshez. Szerintem megvárom a többieket, hátha az ő véleményeik alapján megértem a lényeget.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben