RÉMESEN ÉDES PERECEK

Bevezetés

Eltervezte: egy-két nem teljesen ép elme. Ez véletlen lenne?
Részt vehet benne: egy kedves lelkes gyerekecske, meg két nem egészen érett, kétes egyén. Vénebb lelkek. Meg lehet persze neveznem: Eszter és én.
Feltételek: legyen egy veretes, szellemes eszperente mese, mely egy remek kezdeményezés, de keserves verseny természetesen lehetetlen esete.
Vetélkedés nyereménye: rengeteg édes étel ( gyengébbek kedvéért édesség ). Mért ne?
Mesémet lejegyezte: egy rendes, de éltes, végtelen leleményes vénecske néne ( én-e )


Mesém menete

Kérem! Egy perc csendet kéne kérnem. Elkezdeném végre mesémet, egyenesen néktek.


   Egy kellemes csendes este gyermekem eszement gyereke fejébe vette, mert merész emberke, versenyre kel velem. Ebbe természetesen feltétlen bele kellett mennem, mert meg kell nyernem. De nem sejtettem vesztemet még véletlen sem. E verseny lényege, legyen mese, melyben eszperente nyelven édességek receptje, megkeverése és megevése keveredjen nevetéssel, elégedettséggel, élményekkel, ész tekeréssel és élvezettel. Ezzel elméd edzetté teheted, mert ez kell neked életed kellemesebbé tételéhez.
De nem értem mégsem. Kellett ez nekem? Nem mértem fel tehetségemet, teljesen elvesztettem egyébként sem ép és rendes eszemet. Belekezdtem, mert nem lehetett ellenkeznem. Nesze nekem, ezt megehetem ebédre!
Kezdem ezennel mesémet elején szépen, érdekes merész elbeszélésben.


   E héten kedden reggel rémesen mérgesen, nehezen és zsémbesen ébredek fel. Ennek eredete kellemetlen nedves, szeles, de ennek ellenére enyhe természet jelenléte. Felettem egész eget elfedve, rettenetes fekete fellegek heves serege, jeges szelet vetve tekergett fergetegesen megereszkedve. Félelmetes elemek, melyeket ember nem fékezhet meg. Mert ez nem december, nem év vége, kétezerhét kezdetének eleje.
   De fel kell kelnem végre, ne elmélkedjek mégse, mert tervem késve kezdem meg és délre nem lesz kész végeredménye. Ezért egy kellemesen meleg fekete lé mellett, melyet szeretek, ezerrel vetem bele testem és lelkem szép, és remélem tényleg eredményes tevékenykedésem megkezdésébe.
   Lelkesen veszek egy kerek, mély, nyeletlen edényzetet. Teszek bele fehér terméket, melyet nem nevezhetek meg, mert e-vel nem lehet. Keverek bele esetleg kevés tejet, édes élelmet, meg egyéb lehetséges kellékeket. Teljesen lefedem egy fehér lepellel, melyet rettenetesen nehezen lelek meg.
Edényem felteszem szekrényem tetejére, mert kelesztésem lényege: egyenletesen meleg helyen legyen. Negyven percet kell e helyen keveredjen, csendesen. E percek letelése megengedte nekem egyetlen szelet tejfellel megkent kenyeremet megennem. Mellé pettyes csésze tejet lefetyelgettem lelkesen. Ezzel elleszek, nem érzek végtelen kényelmetlen éhséget. Elégedetten tervezgetek egy keveset. Lehet ennél kellemesebb reggel?
   Végre félve, kénytelen kelletlen felnézek és éljenezhetek. Lényeges fejleményeket értem el. Mérete éppen elkezdéséhez képest négyszerese lett. Edényem keskeny peremén feszesen kerekedve remeg. Esedezve kér, vegyem le. Kedvtelve megteszem, le veled! Gyere!
   Egy teljesen egyenes helyen kemény kezekkel sedergetem, pedergetem, kerekre hengergetem, megtekergetem. Kezemben elemet kell cserélnem, mert rémesen vészesen és egészen elmerevedett. Teljesen reménytelen eset. Nehéz kenyérkereset lehet ez. Szerencsére még nem lettem pék. Legkevesebb negyven perecet kell megszerkesztenem. Ez nem lehetetlen nekem. De szeretnem persze nem lehet egészen, mert merev és eres, elnehezedett kezemre kellemetlen nedves, fehér lé csepeg. Végre készen lettem egészen. Negyven ép, sértetlen, egészséges perecet teremtettem. Egy szerencsétlenke meg cseppet esetlen lett. Eredmény: negyvenegy.
   Remélem egy sem lesz kemény, kesernyés, ehetetlen. De nem merenghetek ezen heteket, mert egy rettenetesen meleg helyet kell keresnem, melybe e remek mestertermékeket egy-két percre egyszerre betehetem. Egy terebélyes kemence lenne ennek természetesen legeredményesebb mestere, de ez esetben megfelel persze ételek melegedésére rendeltetett egyetlen szerencsétlen, ezeréves szerkezetem.
   Negyvenegy perecemet érzelmesen, féltve dédelgetve teszem be e helyre. Elegem lett, leheveredek egy keveset kényelmes kerevetemre. De persze egy percre sem lehet elfelednem, ezerszer be kell lesnem, ne feketedjen meg egynek sem véletlen a teteje, mert ez nem vetne kellemes fényt életemre és végtelen méreg lenne. Nézem és remélem egyenesen verhetetlenek lesznek.
Nem kemények, de édesek, fényesek, egyenesen elképzelhetetlenek. Eledel, mely egyszer emberek kedvenc csemegéje lehetne.
   Kezem védelmére tekerek egy nedves selymet, e mérhetetlen és végtelen meleg ne égethesse meg. Egyetlen merész emeléssel elérem, termékem végre elém érkezzen.