Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Csak ránéztem a képernyőre és tudtam,hogy szereti.Csak írta és én megremegtem,ahogy éreztem az első könnycsepp kibújik a szememből,majd lefolyik csendes magányában az arcomon.
Egy idézet jutott eszembe:Ha valaki kiírja,hogy kapcsolatban,valakinek a szíve mindig megszakad a monitor mögött...és most én voltam az,akinek a szíve darabokra tört.A konyhában ültem,a telefonomat néztem erőteljesen,hátha így hamarabb visszaír.Reménykedtem.Előtte nem mondott konkrét nevet,bennem pedig automatikusan felébredt,hogy talán lehetek én az a lány,de persze ilyen csak a mesékben van.Hallottam,ahogy a szívem megreccsen és zuhan.Nem éreztem semmit,csak a remegésem csillapíthatatlanságát.A kezem elviselhetetlenül ütötte be a betűket,amik jelezték számára,hogy mellette állok,támogatom.Az ujjaim erőtlenül nyomták le a mosolygós smileyt,eltakarva az igazi érzéseket,melyek bennem tomboltak és egyre inkább rombolták le a hiábavaló elképzeléseket.
Nem a világot akarja megváltani,de bárcsak inkább azt tenné!Önzetlen leszek.Őszintén fogok boldogságot kívánni nekik,s ugyanígy kívántam neki sok szerencsét.Kértem,hogy írja meg mi lesz,pedig nem akartam magam tovább kínozni,de ő számított rám.
A remegés elmúlt,a könnyek kihulltak.A fájdalom kimarta az érzések maradékát,elvitte a fájdalmat is,csak a közömböséget hagyta és a legbelül lévő gyötrödést,amit ha csend van,még mindig hallok.Én...én csak mellette akartam lenni...én csak szeretni akartam...
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!