Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Amatőr Írók Klubja

Éjjel az utcán

12 éve | N. Sýmur | 8 hozzászólás

Csend van. és hideg. és sötét.

Kinyitották a démonok börtönét.

Megyek némán, egyedül az úton,

messze, dél felé, a végtelenbe, el

nem szaladok.

nem sietek.

nem sürget semmi.

Mert az én démonom, az én szörnyem

lelkem jeges börtönében

áttelel.

Kész, nincs mese. Tudtam, indulnom kell.

Nem rettent a zordon idő,

a recsegve vágtató, süvítő szél,

Fényes csillogása a villamossineknek,

s a dér ragyogása,

mi lelkemig ér.

Csak megyek.

Vándorlok el, dél felé.

Elmerengek ködös elmém

jeges szívem,

üres testem múltján.

S csak űz, űz végig a vágy

a halálosan csendes, kihalt

Erzsébet királyné útján.

Csak megyek, bár tudom, messzi a cél.

De a cél felé űz

az északi szél.

Bárcsak, kívánom, bárcsak

én lennék a félelmetes árny,

ki elől a gyáva letér az útról,

nyársaljon az égbe

szarv a fejemről,

feszüljön hátamon egy pár fekete szárny,

hogy én legyek a vadász,

s ne az űzött vad,

ki némán taposva az aszfaltot

előre már nem halad.

De én vagyok. Fekete, mint a pokol,

mint az ördög,

mint az éj.

Nem tántorít veszély.

Mert érzem, kell, kell, hogy megszerezzem.

El kell érnem a célba,

hogy lelkem megpihenjen.

Árnyékot borít rám

lelkem csalóka ördögének szárnya,

s már nem is vigasztalom magam,

már nem is dereng előttem

a visszautam tétova árnya.

Csak megyek, csak megyek.

S már nem bírom az éjjelt.

Kell a boldogság, a meleg, a fény.

Beismerem, vágyom rá:

nem vagyok szerény...

mert mindent akarok

mindent, mire ember vágyhat,

s vágyik is, mióta itt a földön jár.

S csakhogy versem unalmassá ne váljon,

s az olvasó az olvasásban meg ne álljon,

elárulom: az volt lelkemnek hatalmas baja,

hogy otthon a hűtőből kifogyott a kaja,

s mivel én is

csak hajnal háromkor tudok éhes lenni

- és otthon ugye nincs mit enni -

elmondom, nem kell már a feszkó:

a célom nem volt más -

mint a Fogarasi-TESCO.

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Tövisi Eszter üzente 12 éve

Ez jó... :)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Ez nagyon frappáns, végig megvezettél, és mentem utánad a tévúton. :) Tök jó volt!

Válasz

N. Sýmur üzente 12 éve

Andrea, a kedvedért átfutottam és megszámoltam a hibákat, én kettőt találtam benne, de lehet, hogy siettem. Az, hogy következetlen, jogos, szerintem annyira sürgetett az írni vágyás, hogy nem igazán figyeltem ilyen dolgokra - esetleg, ahol új gondolatmenetet kezdtem (de mondatot nem zártam), adódhat ilyen. Mindenesetre köszönöm, hogy olvastad!

Válasz

G. P. Smith üzente 12 éve

Engem az zavar, hogy a kis és nagy betűket teljesen következetlenül használod...pont után nagy kellene, vessző után kicsi, mivel ahogy kivettem, semmi funkciója nincs így.

Válasz

N. Sýmur üzente 12 éve

Köszönöm, hogy olvastátok!

Zoltán: ez tetszett :D

Válasz

Balogh Zoltan üzente 12 éve

Kinyitottam annak rozsdás ajtaját,
és másnap délig kerestem a kaját
Sokáig csodáltam az üresség báját
Gyomrom, csaka fránya kajának hiányát :)

Válasz

Légrádi Eloise üzente 12 éve

Volt benne minden. Magasztos gondolatok és hétköznapi közlések.

Válasz

Kate Pilloy üzente 12 éve

az eleje tetszett, a közepén elvesztettem a fonalat, a végén rádöbbentem: de jó, hogy végigolvastam :)