Amatőr Írók Klubja

Dombtető

13 éve | [Törölt felhasználó] | 10 hozzászólás

A szép, engem gyönyörével nem kerít.

Elsuhan, és marad a csend.

Álomrét fekete virágszirmait

magamnak összegyűjtöm mind.

Dombtetőn, felhő alatt odvas fatörzs.

Hátam vetem, meleg a szél.

Körülöttem porlad a tavalyi rőzs,

a magasból varjú mesél.

Még édes álmomban sem lehetek itt.

Az egykori csatamező,

ahol a cammogó medve felém int,

magára lel a szenvedő.

Madárszárnyon érkezem majd pihenni,

várjatok rám néma hősök.

Terhem barlang mélyére fogom dobni,

babért hozok mikor jövök.

Címkék: nélküled

Kommentáld!

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Köszönöm mindenkinek a véleményezést!

Válasz

Kate Pilloy üzente 13 éve

Nekem olyan szomorúnak tűnik a kicsengése. Szép képeket használsz.

Válasz

G. P. Smith üzente 13 éve

Tibivel kell, hogy egyetértsek. Szerintem sem túl dallamos és a rímek sincsenek rendben. Bocs Laci, de ez most nem tetszik. Lehet nekem is többször kellene elolvasnom.

Válasz

Balogh Zoltan üzente 13 éve

A klasszikus forma ellenére van benne valami idegen lüktetés, valami módolt igazság. Mindettől függetlenül, nekem tetszett harmadik olvasásra. De azt hiszem , hogy te is érzed, hogy lehet csinositani csiszolni rajta . Figyeld meg, minden olvasatra, egy-egy kicsit más. Nekem ez volt az érzésem!

Válasz

Telek Domonkos Balázs üzente 13 éve

Egy-egy sor tényleg kicsit furcsa, ettől függetlenül nekem tetszik. :)

Válasz

Arlene C. Dall üzente 13 éve

Nagyon tetszett ez a vers, olyan képszerűen fogalmazol. Hangulatos volt, és olyan álomszerű :) Gratulálok, elnyerte a tetszésemet!

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Ó, igen, a hangulat szép. Viszont ez a mondat érdekes:
"Az egykori csatamező,
ahol a cammogó medve felém int,
magára lel a szenvedő."

Csatamezőn talán? Vagy: ahol magára lel...

És a hősök helyett rögöket írtam volna.

Búskomor és ringató, a dallamával nincs bajom.

Válasz

Gráma János üzente 13 éve

Jó vers, csak így tovább.

Válasz

Gráma Béla üzente 13 éve

Nem tudom mivel magyarázzam,de amikor az írásaidat olvasom,akár szépirodalmi,akár kritikai,mindig Oltyán Laci képe idéződik fel emlékeimben,és az annyira szívszorító. Tetszik nagyon a vers hangulata,nagyon!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Hát, ennek a dallama az nem jött össze. A rímek is sok helyen mesterkéltek. Ennek ellenére kétszer olvastam el egymás után, mert valami furcsa érzés magával ragadott. A hangulata tetszik, olyan nyugodt, kellemes, már-már idilli.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben