Ennél rosszabb reggelem már nem is lehet. A pirítós odaégett, a kávéfőzőm felrobban. Ennek tetejében még a szüleim is szenvednek az ördögi modern technika használatával, magyarán a Skype-pal. Mindketten túl vannak már a szép éveiken, de ezt muszáj használniuk. Másképp, hogyan tudnák megkeseríteni a lányuk életét?! Mellesleg elfelejtettem bemutatkozni, nálam ez sokszor előfordul. Kate vagyok, 38 éves és nővérként dolgozom a helyi kórházban és élem az életem New Yorkban. Na, nem az Upper East Side-on, de elvagyok a panellakásomban, a kis 50 négyzetméteres, másfél szobás, mini konyhás bungalómban, ahonnan nem szívesen mozdulok ki. Testvéremmel, Emilyvel nem igazán tartom a kapcsolatot. Fiatalkorunkban volt néhány összezörrenésünk. Ő volt a vadóc, akinek mindent szabadott, az,  akinél anyáék még nem tudták mit is kell csinálni. Rajta megtapasztalták, rajtam gyakorolták. Emily 42 éves, van egy 17 éves lánya, aki rendszerint nálam lakik anyja kicsapongó életmódja miatt. Szóval érthető, hogy nem igazán szeretek a nővéremmel beszélgetni. Ennyit így gyorsan rólam.

-  Rendben anya, beszélek Emilyvel. – mondtam szememet forgatva.

- Te lány, láttam ám. Kis tiszteletet anyád felé, egyébként is, ezer éve nem beszéltél a nővéreddel. Épp itt az ideje! Elég szomorú, hogy az kell hozzá, hogy megszervezzünk mi anyáddal egy családi kiruccanást a nagyapád farmjára. – mondta apa felpaprikázódva.

- Ne aggódj Philip, majd az isten háta mögött rájönnek milyen fontos is a család! – mondta anyám sokatmondó tekintettel.

- Örültem nektek anya és apa, de nekem most mennem kell. A barátnőmnek Ashleynek ruhapróbája lesz és én vagyok a nyoszolyólánya. Puszi nektek!

- Szia drágám! Üdvözöljük Ashleyt. – szóltak kórusban.

Brr, mintha csak begyakorolták volna.

Akkor irány Anne butikja. A forgalom a szokásos. Áldom magam, hogy taxit hívtam. Kifizettem a taxit, ahogy beléptem megcsapott a vágyakozás illata. Felsóhajtottam és elűztem a sötét gondolatokat arról, hogy sosem találom meg az igazit.

Voltak már páran. Volt szőke, barna, vörös, kínai, fekete, európai és Richard. Richard volt az, akivel a legmesszebb jutottunk. Elhittem neki mindent. Eljegyzés után a fellegekben jártam, már az esküvőt tervezgettük, amikor rosszkor mentem haza. Én hülye még sokáig ostromoltam magam, hogy ha tényleg addig maradok bent amíg mondtam neki, nem kapom rajta és élnék boldog tudatlanságban. Csacsiság így utólag belegondolva. Richard összefeküdt az új asszisztensével, valami szőke feltörekvő 21 éves…. hagyjuk inkább mivel. A sors iróniájaképp, Richard 2 nappal később autóbalesetben meghalt, miközben az új barátnőjével veszekedett telefonon.. Szép kis kapcsolat, mit ne mondjak!

Ahogy beléptem az ajtót Ashley arca felderült. Láttam a boldogságot, a vágyakozást az arcán. Ashley a középiskolás néhány barátom egyike. Mindketten ugyanabban a cipőben jártunk. A kistesó, aki nem menő, stréber, na és persze többre vitte, így irigység tárgya is lett. Így aztán tényleg hatalmas örömmel fogadtam a szüleim ötletét. Én, a szüleim, a testvérem lánya, a testvérem és persze a családi farm. Fergeteges lesz..