Béreljünk egy kövéret!

   A kocsma teraszán üldögélt a három jóbarát. Vasárnap lévén, próbálták több-kevesebb sikerrel kipihenni a szombat esti tivornya fáradalmait. Csak ültek a karosszékekben és bámultak ki a fejükből a teraszról, ami gyönyörű rálátást biztosított az utcai forgalomra. Nézték, ahogy nagy ritkán elmegy a csehó előtt egy-egy autó, biciklis vagy gyalogos. A két utóbbi kategóriának oda is szólogattak, hogy: „Hé haver, hátrafelé forog az első!” meg „Gyere, igyál valamit, majd én kidumállak az asszonynál!”. Efféle fárasztó megjegyzésekkel bombázták az arra járókat, miközben felgyűrt pólóban pöffeszkedve süttették a hasukat a júliusi napsütésben.

   Skovi, Párduc és Füsi, ez a három harminc körüli jómadár már legalább tíz éve, menetrendszerűen minden vasárnapot így töltenek. Másnaposan a vendéglátóipari egységben. Télen bent, nyáron kint.

   Teljesen függetlenek. Egyik sem rendelkezik hivatalos dokumentummal arról, hogy lenne nő az oldalán, a barátnőket meg nem úgy tartják számon, mint akik felé bármilyen jellegű kötelezettségük lenne. Egyszóval: facérok.

   Ilyenkor még mozogni is képtelenek. Ha beszélgetésbe kezdenek, azt is csak úgy, hogy a szájukon kívül még az ujjukat sem mozdítják. Semmi gesztikuláció. Csak szétfolyva a székben.

   - Így másnaposan mindig olyan kanos vagyok, hogy eszméletlen – szólalt meg egyszercsak Skovi.

   - Ezzel nem vagy egyedül – csatlakozott Párduc. – Én ilyenkor mindenhol csak pinákat látok. Úgy átlapozgatnék most egy olyan retrós pornóújságot! Tudjátok, amelyikben még lehet látni eredeti melleket… és a puncik is csak fazonra vannak nyírva… vagy még arra sem.

   Közben épp eltekert előttük Gábor, a felesége biciklijével, aminek a csomagtartójára volt erősítve egy gyerekülés.

   - Gabi, elhagytad a gyereket! – kiabált oda Skovi, majd böfögött egy hatalmasat, aztán folytatta – Hát, igen. Egy jó szőrös pina, az kéne. De én már nem is reménykedek ilyesmiben. Szerintem kihaltak a szőrösek. Mindenhol csak kopasz pina figura. De ez most annyira nem is érdekel, hanem ami igazán jól esne, egy kúúrvadagadt nő! Egy igazi dögönyözni való dagadt csaj! Akinek lehet gyűrögetni a háját… Húú de jó lenne!

   - Én aszondom – csatlakozott a társalgásba a félálomból magához tért Füsi -, hogy béreljünk egy kövéret!

   - Béreljünk? – nézett rá kérdőleg Párduc.

   „Géza, add meg az ezresemet, mert fölrúglak, mint a fagyottszart!” - engedett el közben megint egy üdvözlést Skovi az utca irányába.

   - Persze, béreljünk! Menjünk hozzám és keresgéljünk a neten! Biztosan találunk az XXL csajok közt. Kell, hogy legyen Kanizsán is legalább egy.

   - De jó ötlet! – örült meg Skovi. - Én most tényleg nagyon megbasznék egy kurvadagadt nőt! Menjünk már, keressünk egyet, aztán vágjuk partiba! Állítólag nagyon hálásak tudnak lenni. Minél kövérebb, annál több mindent hajlandó megcsinálni. És állítólag hüvelyfalra is híznak. Olyan szűk emiatt a pinájuk, hogyha nem síkosítod be rendesen, simán fitymaszakadást kapsz. Előre lúdbőrzök az élvezettől… brrr.

   - Szerintem is kapjuk össze magunkat, aztán húzzunk! Jó buli lesz! – mondta Párduc vigyorogva. Ezzel le is lett zárva a megbeszélés. Mintha besózták volna őket, úgy ugrottak fel a székekből. Kifizették a fejenként egy gyógysört és indultak is, hogy minél előbb kerítsenek egy kövér csajt.

   Negyed óra elteltével, mikor kiválasztottak egy alkalmas-hatalmas hölgyet a perverzióhoz, egyeztettek telefonon a címre és időpontra vonatkozóan, beültek Párduc Ladájába, és iszkiri. Szerencséjük volt, nem kellett kivárni a sorukat, azonnal tudta fogadni őket a csaj. Még abba is minden alkudozás nélkül belement, hogy egyszerre hárman keféljék. Hiába… ha egyszer lehetőség van a tripla tarifára, azt nem kéne kihagyni!

   Becsengettek a kis családi ház kapuján, aminek halk berregő hang kíséretében szinte azonnal kioldott a zárja. Izgalomtól bizsergő gyomorral sétáltak a bejárati ajtóhoz, kopogtak. Az ajtó kinyílt.

   Nem hittek a szemüknek. A döbbenettől még visszaköszönni is majdnem elfelejtettek, amikor üdvözölte, majd bemutatkozott nekik a prosti. Ott állt előttük, mint egy monstrum. Tűsarkúban, combfix harisnyában, tangában és egy lehelet vékony neglizsében – csupa pirosban -, melltartó nélkül, meglehetősen groteszk, mégis izgató látványt nyújtva a szerelésében.  

   Hatalmas teremtés volt. Úgy tűnt a három bérlőnek, hogy nem is képes máshogy állni vagy menni, csak terpeszben. A vastag zsírpárnák egyszerűen nem engedték a lábainak, hogy felvegyék a párhuzamos formációt. A mellei meg; mint két óriási, vízzel telepumpált tömlő. Olyan amilyeneket a tuaregek hordanak a sivatagban, nehogy szomjan haljanak. Egy igazi nagy „Ő…” volt a csaj. Legalább száznyolcvan centi magas és százhúsz kiló. És mindez tömény zsír. Mintha még vázizomzata sem lenne, ami ugye kizárt, mert akkor mozogni sem tudna.

   Miután megtörtént a pénzátadás bemutatkozással egybekötve, és tisztában lettek vele a kanos kocsmatöltelékek, hogy miként szólíthatják a szerencsésen kiválasztott prostit, Szamanta belibegett előttük a lakásba, ők meg egymáson röhögve követték, mint a párzásra gerjedt kutyák. Lépések, lökő mozdulatokkal kombinálva.

   A csaj még pár pillanatra félrevonult a fürdőszobába egy utolsó illatosításra, ők addig leültek a nappaliban.

   - Baszd meg, ez aztán a lédi moletti! Én még ekkora Brünhildát életemben nem láttam – kezdte Skovi.

   - Kibaszottul dagadt – folytatta Párduc. – De mocskosul jó mellei vannak… azokkal a bimbókkal, mint két odaégett pogácsa… Már alig várom, hogy mellbe kúrjam! Láttad micsoda kétujjú tevepata van a bugyijában?

   - Hogyne láttam volna, akkora szárnyas betétet hordhat, mint egy egerészölyv.  

   - Engem annyira asszem, mégsem izgat – mondta Füsi némi csalódottsággal az arcán. – Mindegy… ha már itt vagyok, én is megdugom.

   - Figyeld, hogy finnyáskodik! – fordult Skovi röhögve Párduc felé. Füsi csak bólogatott vigyorogva, mintha teljes mértékben egyetértene. – Most, aszongya, hogy nem izgatja, otthon meg majd hetekig erre fog rejszolni.

   - Remélem, ráül a szádra! Akkor tutti, hogy megfulladsz, hacsak nem lesz hajlandó fingani egyet – vágott vissza Füsi.

   - Ezzel a seggel? – folytatta Párduc fuldokolva. – Biztos, hogy kinyiffannál. Akkora, mint egy malomkő. A szentjánosbogár háromszor elemet cserél, mire körberepüli. De szerintem én is kifáradnék, mire szívlapáttal körbetapogatnám.

   - Dugulj már el, baszd meg! – állította le Füsi. – Nincs benned semmi jóérzés? Senkiről nem beszélhetsz így, mert a karmád megbüntet. Vagy te fogsz így meghízni, vagy a majdani gyereked, vagy egyszerűen csak nem fognak többé szóba állni veled olyan nők, akik ennél a csajnál akár egy grammal könnyebbek.

   Tovább nem folytathatta Füsi a csaj védelmére kelve filozófiáját, mert kinyílt a fürdőszoba ajtaja. Szamanta odalépett hozzájuk. Egészen közel állt meg előttük, csípőre tett kézzel, a térdei összeértek a középen ülő Párduc térdeivel. Az illatát is mindhárman tisztán érezték. A három jómadár úgy ült a kanapén egymás mellett megzavarodva, vagy inkább megszeppenve, mintha épp a szüzességüket készültek volna elveszíteni.

   - Mi van veletek, fiúk? – kezdte a bátorítást a prosti, majd a jobb lábát Párduc mellkasára rakta, és nekinyomta a háttámlának. – Kifizettétek a tiszteletdíjamat, nyugodtan csináljatok velem bármit! Ahogy megegyeztünk.

   A fiúk az első pillanatban lefagytak, mint a Windows, aztán Szamanta kezdeményezésére érezték, hogy visszatér a bátorságuk. Innentől kezdve megszűnt köztük a verbális kommunikáció.

   Újra csak a kövér nővel való élvezkedés után vágyakoztak. Párduc és Skovi, minden irányból ölelgetni, gyömöszölni kezdte a hatalmas testet.

   Füsi még mindig idegenkedett Szamantától, így csak szemlélő maradt…egyenlőre. Viszont, azt is érezte, hogy őt is kezdi némiképp izgatni a dolog.

   A két másik faszi már tudomást sem vett a harmadikról. Élvezték a hullámzó, meleg, illatos, ruganyos hájat. Szép lassan lehámoztak róla egyesével minden ruhadarabot. Nyalták, harapdálták, ahol csak érték. A prosti teljesen kész volt a döbbenettől, hiszen a kurvákat nem szokták csókolgatni, főleg nem kinyalni őket. Ennek ellenére Skovi, nemcsak, hogy kinyalta, hanem terpeszbe állította a csajt, alá guggolt és szó szerint a nyelvével kezdte dugni. Ezzel egyidőben Párduc, vadul szívogatta azokat a bizonyos „odaégett pogácsa” szerű mellbimbókat. Nem bírta sokáig a prosti a kényeztetést. Hangos nyögésekkel elélvezett, közben legalább fél deci kéjnedvet spriccelt Skovi szájába és nyakába.

   Mindhárman tátott szájjal reagáltak a jelenségre.

   - Ez már igen! – mondta elismerően Skovi. – Kurvára ritka az ilyen csaj.

   - Nem is tudja kihozni belőlem bárki, büszkék lehettek magatokra – búgta kéjes elégedettséggel a csaj.

   A rövid párbeszéd után a két kanosabb faszi pillanatok alatt ledobálta a ruháit, Füsi pedig még mindig csak nézelődött. Bizsergett már az alhas, a farok is ágaskodott, de még nem érezte úgy, hogy kefélni is akar.

   A két pucér, aktív haver, totál felizgulva megemelték az anyaszült meztelen Szamantát, mintha csak egy pillesúlyú modell lenne, aztán ráfektették a kanapé előtt álló dohányzóasztalra. 

   Talán éppen ez okból lett rendszeresítve a lakásban ez a rusztikus faasztal. Tíz centi vastag lapjával és rönkszerű lábaival még egy olyan bontóasztalnál is erősebb volt, mint amilyent disznóöléseken használ a falusi nép.

   Ott feküdt hanyatt az óriási nő, szétfolyva és kitárulkozva előttük. Párduc kérésére annyit hátra csúsztatta magát, hogy lelógjon a feje a lapról, így az térdelve kényelmesen nekiállt a szopatásnak, Skovi meg hatalmas lelkesedéssel újra jól kinyalta a prostit, miközben teljes erővel ujjazta.

   Ennél a résznél már Füsit is elérte a kéjvágy magasfoka, de a két önkívületben lévő haver tudomást sem vett róla, nemhogy még a pinához is hozzáférést adna. Ennélfogva Füsi nem tehetett mást, minthogy fel s alá sétálgatva várjon a sorára miközben serényen húzogatta a farkát, hogy el ne szálljon az ihlet.

   Párduc, a combjai közé szorította a hanyatt lelógó fejet, tövig lökdöste a farkát a csaj szájába, közben őrülten gyúrta a melleket, miközben Skovi gőzgép módjára, vadul baszta a pinát.

   - A kurva életbe, ez kurvajó! Tényleg olyan szűk, mintha egy gumislagot kúrnék! – kiabálta eltorzult arccal.

   - Cseréljünk! – ennyit mondott valamelyik, ezzel ki is merült a társalgás. Három másodperc múlva már ment is tovább ugyanaz a jelenet, csak éppen aki eddig szopatott az most kefélt, és fordítva.

   Szegény Füsinek nem volt annyi ideje, hogy elfoglalja valamelyik lyukat. Megint hoppon maradt. Talán még fél percig sétálgatott körülöttük a farkát gyűrögetve, aztán eszébe jutott valami.

   - A faszom fog itt rátok várogatni! – mondta ingerülten. – Nem azért fizettem, hogy a kezemtől süljek el! – azzal odatérdelt az alacsony dohányzóasztalt teljesen beterítő Szamanta mellé, a derekán két marokra fogta a hájat, pinát hajtott belőle, összerántott annyi nyálat a szájában amennyit csak tudott, beleköpte a rögtönzött résbe, majd nyolc-tíz lökésből emberesen megbaszta.