- Tessék csak, tessék! – kiabál az utcai árus. Standja körül megannyi járókelő áll, kíváncsi tekintettel vizsgálva a portékát. Egy középkorú nő kezébe veszi az egyik doboz formájú árut. Megrázza, magasra emeli, nézegeti, aztán csalódottan visszateszi.

- De hiszen ez üres – panaszkodik az eladónak, aki vállat von, és flegmán válaszol:

- Tetszik tudni, olyan, mint az élet.

Egy kisfiú ekkor felkiált:

- Anya, anya, egy mérgeskígyó!

A járókelők többsége menekülőre fogja a dolgot. Az utcai árus hiába próbálja őket meggyőzni.

- Hölgyeim és uraim, kérem, ne szaladjanak el! Az élet is sokszor veszélyesnek látszik, ráadásul ennek a kígyónak a mérge teljesen ártalmatlan.

A többség nem is figyel a szavaira. Csak négyen maradnak a stand közelében: egy megszeppent kislány az édesapjával, egy idős, meglehetősen testes asszonyság, valamint egy szemlátomást értelmileg visszamaradott, fiatal férfi.

Az eladó felemeli az egyik legnagyobb büszkeségét. Ez is dobozba van zárva, de ennek oldalán négy számjegyű kóddal nyíló lakat lifeg, meg egy darab papír.

- Kérem szépen, ez itt a személyes kedvencem. Nem könnyű feltörni a kódot, ugyanis négy, másodfokú differenciálegyenlet megoldása adja meg azt.

Az értelmi fogyatékos fiatalember eltátja a száját. A kislány és az édesapja úgyszintén. Az idős hölgy viszont megőrzi lélekjelenlétét, és megkérdezi:

- És mi van a dobozban?

- Ó, az legyen meglepetés! – kacsint az eladó. – Annyit elárulhatok, megéri küzdeni érte.

A kislány egy átlátszó üveggömböt pillant meg. A szivárvány színeiben pompázik. Az árus mosolyogva odalép, kiveszi a gömböt a gyerek kezéből, és így szól:

- Erre nagyon vigyázni kell. Lehet, hogy kívülről szépnek tűnik, de ha eltörik, még a végén kiderül, hogy semmit sem ér legbelül.

A kislánynak sírásra görbül a szája. Édesapja szúrós szemmel méri végig az eladót, majd lányát átkarolva odébbáll.

Az idős hölgy kisvártatva megszólal:

- Tudna esetleg valami olyat ajánlani, aminek még ez a szerencsétlen ember is örülne?

És fejével az értelmi fogyatékos fiatalember felé bök.

Az eladó szomorúan csóválja a fejét.

- Sajnos nincs semmi.

Az idős hölgy csalódottan felsóhajt, és távozik.

Kis idő múlva az értelmi fogyatékos fiatalember is megelégeli a dolgot. Nézi, nézi a portékát, végül kezével lemondón legyint, és távozik.

Másnap az utcai árusnak híre-hamva sem volt.