Reggel 8 óra, esős őszi nap, mégis nyár.

A terem, mi eddig hatalmas volt, most kicsi, hűvös.

Az ifjú Bárnai Pál és Végvári Szófia belépnek a terembe, üdvözlik a bizottásgot, végül leülnek.

- Végvári Szófia! - szól az angol tanár és kihúzatja az első tételt.

Pál addig a helyén ülve kortyolgatja a már előre kitöltött vizét, dörzsölgeti kezeit. Hol összekulcsolja, hol összeérinti őket.

Szófia leül a bizottás elé és elkezdi a felelést angolból.

- Are you excited? - kérdi a tanár.

Szófia meredten bámul, majd eszébe jut az egyértelmű válasz.

- Yes, I am.

Szófia tétele nem volt se nehéz, se könnyű. Néhány mondatban beszélni kellett a "közlekedési eszközök"ről természetesen angolul.

- I prefer the pri..., I prefer the pri...

A tanár arcán megjelent a riadtság, de bízott Szófia képességében.

- That's all Szófia?

Szófia megrémült és egyszerűen nem tudta, hogy mi tévő legyen. Megpróbált koncentrálni, deúgy tűnt nem fog menni neki.

A tanár feladta és már majdnem a póttételt akarta kihúzatni, de akkor Szófia erőre kapott.

- I prefer the private transport because it's comfortable. The public transport is very uncomfortable, dirty and too many people use the public transport.

My father's have a car and i like it.

- Can you drive? - kérdezte a tanár.

- No, but i would like to learn.

A tanár elfogadta és befejezettnek nyilvánította a feleletet.

Ekkor behívták a harmadik embert, Dömsödi Kázmért, aki kicsit félve, de bevonszolta magát.

Eközben Pál ment, hogy kihúzza a tételt, majd leült a tanárok elé.

A kezdő kérdés ugyanaz volt, amire Pál gondolkodás nélkül válaszolta ugyanazt, mint Szófia.

Pál sem húzott nehéz tételt. Neki az "egészséges ételek"ből kellett felenie.

Pál magabiztos volt és három percen keresztül felelt, majd a tanár megállította, feltett egy kérdést és befejeződött a felelet.

A két fiatal, Pál és Szófia kihúzták a következő tételüket történelemből.

Kázmér következett az angollal, a többiek addig kidolgozták tételeiket.

Amikor Kázmér kihúzta a tételt és szembesült annak témájával, majdnem sírógörcsöt kapott.

A tanárok látták előre, hogy ez egy nehéz felelés lesz.

- Are you excited?

Kázmér csak nézett maga elé és egyszerűen nem tudta értelmezni a kérdést.

- What? - Kérdezte Kázmér. Ez volt az egyetlen dolog ami az eszébe jutott.

A tanár újra feltette a kérdést, de már egy picit ingerültebben, amire a tanárok felkapták a fejüket és kissé megriadva néztek a feletetőre.

- ARE YOU EXCITED?

Kázmér leblokkolt... A "My name is", ami legelőször az eszébe jutott, lelki szeme előtt "Is name my"-ként jelent meg.

Nagy kétségbeesésében csak bólogatott, amit a tanár inkább elfogadott, mert nem akarta feltenni ismét a kérdést.

A tétel: Környezetvédelem.

Ez volt az egyetlen olyan tétel, amiről még a tanárok sem tudtak sokat beszélni sem angolul, sem pedig magyarul.

Egy percnyi csend után a tanár megkérte Kázmért, hogy húzzon egy póttételt.

Ez a folytatás sem könnyítette meg sem a feletető tanár, sem Kázmér gondját.

A következő tétel az "Egészséges Életmód" volt, amiről Kázmér egyből kijelentette:

- I like dancing.

A tanár ekkor már besokalt és úgy döntött, hogy nem idegesíti sem magát, sem pedig a többi tanárt és sajnálatos módon megbuktatta Kázmért.

Kázmér elkeseredett és az első könnycseppek megjelentek szemei sarkában. A tanár is legszívesebben sírt volna, persze nem az együttérzés miatt, hanem, hogy miért

engedte el idáig tanítványát, hogyha nem is tud angolul.

Az angol vizsga ezennel véget ért. Kázmér is végül kihúzta a történelmet, majd leült és kidolgozta