"Előszó

Kincső vagyok….

 S ki vagyok én? Akarod tudni! Hát gyere velem! Elviszlek, egy varázslatos világba ahol kimondom helyetted az érzéseket, mint ember, füledbe suttogom a vágyaimat, mint nő. az erotikus fantáziám életre kel és velem lehetsz, csak velem. ahol átérezheted majd, milyen, ha egy nő kicsit szajhás, ha vággyal teli. Szexi történetek is lesznek. csak neked! Sok, sok, sok szép. hiszen ez egy szexrandis igaz mese. bájjal, romantikával, vadsággal, őrültséggel, szenvedéssel, kínokkal és fájdalommal… hiszen az élet nem csak szépségből áll, így…

Előtted fog lehullni rólam az álarc, előtted fogom megjárni a mélységet, a poklot is. Elárulom majd, lassan rájöttem milyen jó nőnek lenni. Te leszel az, akinek elmondom mennyi bátorság kellett ahhoz, hogy mertem nagyra törni, egy új célt kitűzni. én vállaltam egy álmot, kockára tettem sok mindent. Mivel az álmainkat nem valósíthatja meg senki helyettünk, hát nekem kellett megtennem.

Aztán jössz TE! Megpróbálom megmutatni neked, milyen jó férfinak lenni ebben a világban. Érzed majd, ahogy a szívem nyit feléd.

"Akarom, hogy bizseregjen benned egy érzés,"forrjon a véred" ha olvasod a soraimat! Akarom, hogy merj te is tenni azért, hogy megvalósítsd álmaidat, a lényed, aki vagy! Akarom, hogy velem együtt szórd a kis csillámporaidat erre, arra és vegyék, észre mennyit érsz is te! Az arany az ezüstpor csillogása ragyogja be a lelkedet és a testedet és add át mindenkinek, akit szeretsz! Ne nevess ki! Neked is kell ez a kis világ, ami néha "rózsaszín". Csak sosem merted bevallani. Ugye? Vagy utálj és mond ki –mit akar ez a nő itt! Ne irkáljon minden félét össze-vissza! Mit tudhat, amit én nem? Milyen pluszt adhat nekem! Semmit. Szíved joga! De csak olvass! Ám közben nézz a sorok mögé is. és láss, érezz! Aztán, majd ha úgy érzed, mintha melletted lennék és belecsókolnék a nyakadba, talán nem fogsz bántani, csak szeretni. Csöpögnek a soraim? Igen! Néha. Kifröccsen az erotika a lapok közül? Igen! Sokszor. Lazíts már pár órát! Velem! Az életünk millió és millió pillanatból áll. Én most kérek belőled pár pillanatodat, hogy, érezd az energiát, a szépséget, amit adni akarok, neked miközben kinyúlok a sorok között, megsimogatom az arcodat, és megköszönjem… itt vagy velem!"

Vannak olyan könyvek, amelyek álmodni hívnak, és amelyek megmutatják a valóságot! Én mind a kettőt megteszem… de vajon te ott ,ki a kezedben tartasz fogsz-e érteni? Az én lelkem nem a te lelked… a mélységben rejlő betűket csak az fogja érezni, aki nem csak, néz, hanem lát is… őt, magát, engem... A  mindenséget és befogadja azt. Szóval a hiba nem az én ceruzámban lesz, hanem abban keressük, hogy te és te és te is külön személyiség vagy. Én bízom benned, hogy eljut hozzád az üzenetem… Ölellek!

Mikor elkezdtem írni a könyvemet fel kellett készülnöm rá, hogy meg fognak oszlani a vélemények, hiszen tudom, hogy a világ, az emberek annak fog tartani, aminek látszok. De ez így is van rendjén. szóval… akinek teszik, a lelkem az elfogad, így ahogy vagyok. Néha szétszórtan, kicsit őrülten, aki maga sem tudj ki ő. De hát mindenki az egy kicsit… őrült. ugye? Ki így ki úgy? Csak nem merjük bevallani… és menekül… ebbe abba, ide -oda… az egyik percben sír a másikban nevet…

Akinek meg tetszek így is/ők vannak többen… Áldja meg őket az ég!/ők meg csak élvezzék, amit kapnak és bújnak a sorok mögé velem. Tudom, hogy nagy felelősség neked, neki meg mindeknek írni. De én tudom, hogy jó úton járok…

Hiszen én most… jól vagyok, ahogy vagyok a magam kis világába… megkeresem azt a dogot, amiben el tudok merülni, ami ad egy kis kikapcsolódást magamból. Ha kell, elmerülhetek a szexben, a táncban, a zenében, a könyvekben, a színházban, a filmekben, a sportban. De a legfontosabb az emberek, akik körülöttem vannak. Akár legyen az a pár ember a családom… és a többi szerethető kis lélek."