Amatőr Írók Klubja

A kicsi és a lány

kicsi

A csörgedező patak mellett, a fűz alatt ült a lány. Haja akár nap ragyogta búzatábla. Egyszerű ruhát viselt, semmi éket. Ő maga volt az ékesség. A patakba merítette kezét, és kivett egy kavicsot. Kezéről a lehulló cseppekben benne játszott a nap. Nézte a kavicsot és elmosolyodott. Aztán az arca komoly lett és figyelt a bozótos felé. Egy gyermek bújt elő megtépázottan, kisírt szemekkel. Észrevette a lányt és felé szaladt. Olyan 5-6 éves forma lehetett.

-Hol van Apúúú és Anyúúú? Őket akarom, segíts tündérke!- és sírt, hüppögve mondta tovább.

-Mi lett velük? -kérdezte a lány

-Hol van Apúúú és Anyúúú? - ismételte folyton sírva, toporzékolva.

-Picim! Hallod Picim?! Figyelj egy kicsit!

A gyermek tágra nyílt szemekkel nézett, áhitatosan, hogy az ő Tündérkéje elárulja mi lett velük.

-Mesélj, mi történt csillagom?-unszolta a lány, ki valóban olyan volt,mint egy tündér.

A gyermek nyelt nagyot és egy szuszra elmondta, hogy mi is történt,majd bőgni kezdett.

-Szóval a katonák felforgattak mindent és Aput és Anyut bántották?

-I,,i.i.iigen

-Mond csillagom, magukkal vitték őket?- erre újra keservesen sírni kezdett a fiúcska.

-Neem. Ott vannak,de nem beszélnek, nem mozdulnak....segíts kérlek!!! -a leány bánatos lett, tekintetén átsuhant egy emlék,majd a kicsihez fordult.

-Tudod Ők már máshol vannak. Gyere velem, én adok neked enni, ápollak. - a kicsi vonakodva,de a lány őszinte szemeit látva hozzábújt.

-Most már ketten leszünk...

Sallai Sándor

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Gyovai Jánosné üzente 12 éve

Szerintem sem kel folytatni, mert a lényeg benne van az egész kis történetben,ez így jó ! Az írást ne hagyd abba,írj még több hasonló kis történetet !

Válasz

Tövisi Eszter üzente 12 éve

Én nem vártam folytatást, szerintem jó így. Persze, attól még lehet. :)

Válasz

Chrysso Kate üzente 12 éve

Látom, mások is azt szeretnék tudni, amit én. Lesz folytatás? Mert így se eleje, se vége.
A d végű igék d-je felszólító módban megkettőződik: mondd, kezdd, küldd, áldd stb.
Apu, anyu, ők - közös főnév (ill. névmás) kis betű.
üdv.
K.

Válasz

Gráma Béla üzente 12 éve

Csodálatos kezdése egy csodalatosan tragikus témának.Annyira jól indul.olyan megnyerőek a leírásaid.hogy érdemes folytatni.Képzelő erőddel írj ki magadból mindent,mert akkor lesz kerek és tartalmas. Ne csak a biztatásainkért,hanem magadért is tedd meg,hogy folytatod!

Válasz

Tövisi Eszter üzente 12 éve

Jaj.:( Ez szörnyen szomorú.

Válasz

Krepsz Györgyi üzente 12 éve

Szép, csak így nem egészen érthető... De egy meseregény első fejezetének tényleg tökéletes lenne.
Én is várom a folytatást! :-)

Válasz

G. P. Smith üzente 12 éve

Szép, megható történet.
Mond- mondd helyesen

Válasz

Kate Pilloy üzente 12 éve

Mi ez a szépség? Lesz folytatâs?