A halál nyomában

Az iskola igazgatója egy csinos középkorú nő volt, agilis, kiegyensúlyozott, törődött a testével is, nem hagyta hogy formátlan nővé változzon. Korábbi házassága rosszul sikeredett, a szapora nézeteltérések miatt válniuk kellett.

Rövid idővel később talált egy jól szituált tisztességes férfit, aki tanár volt egy másik iskolában. Mindketten feladták eddigi lakásukat, és új otthonba költöztek. Minden vonatkozásban új volt, mert nem rég adták át a négyemeletes társasházat. Örömmel és bizakodással foglalták el közös otthonukat, boldog hónapok következtek.Mindaddig tartott, míg az egyik orvosi szűrővizsgálaton kiderült hogy a férfinak tüdőrákja van. Szaladgáltak fűhöz-fához, de a betegség gátlástalanul terjedt, egy idő után már lélegezni is alig tudott, korházba került, ahol rövidesen meghalt. Mélységes szomorúság tört a nőre, hiába érzett vele a tanári kar, vigasztalhatatlan volt. Okos nő volt, végül is erőt gyűjtött, összeszedte magát és munkájába temetkezett.

Néhány hónap múlva esedékes volt az ő orvosi vizsgálata is, ahol a doki csak hümmögött, mindenféle vizsgálatra küldte, végül kijelentette hogy ez bizony gégerák. A nő a stresszre gyanakodott, amit a férfi elvesztése okozott, így hát felvette a harcot a gyilkos betegséggel szemben, és eleinte úgy tünt sikerül leküzdenie a kórt. Fél évig tartott letepernie a betegségnek az asszonyt, elhunyt ő is, követte társát. A lakásuk megüresedett, egy ügynökség hirdette a család megbízásából.

Volt ugyanazon a szinten egy közös falú lakás, ahol egy gépmunkás élt, kicsit később költözött a házba mint a volt tanári pár. Eltelt néhány hónap, a gépész elkezdett fejfájásra panaszkodni, gyakran megfordult orvosánál, aki végül is kivizsgálásra küldte. Az EEG és CT után kijelentette a doki hogy agydaganata van, amely már olyan iramban terjedt, hogy nem lehet agykárosodás nélkül műteni.Alig két hónap után a gépész is követte szomszédait, eltemették.

Dolgozott a tanári karban egy oktató, aki ugyan elektronikát tanított, de előző munkahelye a honvédség volt, tisztként szerelt le egy megszűnő alakulattól. Átfogó ismerettel rendelkezett a radioaktív sugárzás hatásaival, emellett kreativitása is fejlett volt. Kombinálni kezdett, abból indult ki, hogy ahol három rákos eset is előfordult, nem lehet kizárólag a véletlen műve, elő is idézhette valami. Volt kapcsolatait megpiszkálva vásárolt egy honvédségi sugárszint mérőt, és felkereste a lakás kezelőjét. Addig győzködte, míg az kinyitotta neki a tanári lakást, ahol  a volt tiszt a mérővel derék magasságban végigjárta a szobákat. Végig nyugodt maradt a műszer, már éppen fel akarta adni, mikor rájött hogy a nagy franciaágytól még nem nézte meg a mögöttes fal állapotát. Felmászott az üres ágyra,  a falhoz közelítette a műszer mérőfejét, a műszer az egyik ponton kilendült. Néhányszor végighúzva a felületen a fejet behatárolta a maximumot,kiderült hogy a megengedett szint ötszörösével sugároz. Bejelölte, aztán kérte, hogy nézzenek be a szemközti lakásba is. A gondnok már ráállt, odaát a közös falnál feküdt a gépész ágya, pont e fejrészénél volt a sugárzó góc. Ezek után hívtak egy mestert, aki hiltivel kibontotta a kérdéses falrészt. Egy öklömnyi kavicsra bukkantak, rámérve kiderült, hogy ez a fő sugárforrás. Egy fizikai laborba vitték  ahol megállapították hogy uránérc, de származási helye örök rejtély maradt.

A falat visszabetonozták, az ércet megtartotta a kutató labor. Ismét végeztek méréseket, de már elenyésző volt a maradék sugárzás. A szakemberek elismerték, hogy az érc a falban okozhatta a megbetegedéseket, ez vezetett három ember halálához. Ha az oktató nem jön rá a veszélyre, talán még több ember jut hasonló sorsra minden újabb lakosnál hasonló betegséget okozhatott volna a falba került uránérc.

A környező lakók rengetegen kérték az oktatót, hogy nézzen már szét náluk is,végül akkora nyomás nehezedett rá, hogy kiváltotta az ipart, ezután pénzért ellenőrizte a lakásokat. A vállalkozás felvirágzott, de szerencsére alig akadt hasonló durva sugárzás, az oktató tanácsára azonban a szerényebb mértékű sugárzást is kibontották. Elvégre az egészség nem kockáztatható