A CIGÁNY ÉS A PAP

A park ahol Arisztid atya reggelenként megpihenni szokott a Jézus Szíve Katedrális mögött volt. Mindig ugyanazon a padon ült szemben a felkelő nappal és elmélyülve olvasta a breviáriumát. Egyedül volt. Ilyenkor reggel még a gyermeksereg nincs kinn, hogy birtokába vegye a játszóteret és megtöltse átható zsivajgással. És az ölebeket sétáltató öreg hölgyeknek is korai ez az időpont.

        Egy cigány settenkedett esetlenül a pad felé. A gondolatai nem ültek ki arcára, de lehettek épp olyan sötétek, mint a bőre színe.

-          Szabad leülnöm, tekintetes úr – kérdezte gyámoltalanul, szinte suttogva, hogy azért ne zavarja meg a papot olvasás közben.

-          Igen, testvérem! A hely szabad

A cigány elgondolkozott:” testvéremnek szólít? Hátha leesik tőle valamilyen zsíros alamizsna.”

- Testvérek lennénk?- kérdezte

- Igen. Mindannyian testvérek vagyunk az Úrban.

- Én akkor az éhesebbik fajtájú testvér vagyok, mert ma még nem ettem.

- „Kérjetek és adatik nektek. Keressetek és találtok! Zörgessetek és megnyittatik! Mert aki keres, talál és a zörgetőnek is, megnyittatik”- harsogta a pap találomra az Igét

- Jaj, tekintetes testvérem, én, ha zörgetek rám, uszítják a kutyákat, és úgy üldöznek el..

- Az Úrnak nincsenek kutyái, és Ő mindenkit a szívére ölel.

- Hol lakik az az úr, drága méltóságos testvérem.

- A mennyországban.

 - Óh! És az messze van? Útlevél kell, vagy elég a személyi igazolvány?

- Az Úrhoz csak tiszta szívvel lehet bejutni. Őt nem lehet becsapni, mert Ő mindent lát.

- Nagy bulibasa lehet a te urad, ha mindent lát!

- Gyermek mondóka is van róla:” Isten szeme mindent lát, el ne lopd a léniát!”

„ Jaj nekem! –reszketett magában a cigány – Kész, nem mehetek hozzá! Ha mindent lát, vajon látta-e, hogy a tegnap a villamoson elemeltem egy erszényt? Nem volt sok pénz benne, ezért spórolnom kellett, és a piacon a paraszttól el kellett gurítanom a káposztát, a nagy sokaságban, mert a purdéknak is kell az étel. Ha mindent lát, akkor azt is tudja, hogy nemrég ültem a tyúkokért! Ezek után mit kérhetek tőle? És hogyan kérjem, ha mindennel tisztában van?”

-          És mond, testvérem, mikor lehet ezzel az úrral találkozni és hol? Mert ha a bulibasához megyek, előre be kell jelentkeznem, és küldeni kell az ajándékot, hogy fogadjon.

-          Az Úrral mindig találkozhatsz a templomban. Letérdelsz Előtte és elpanaszolod minden sérelmedet, és Ő megsegít.

-          Mikor?

-          Amikor magához szólít, felmész a Mennybe halálod után, és szemtől szembe látod Őt.

-          Azt már nem, testvérem! A purdék még kicsik, ki tartsa el, ha én meghalni megyek a te uradhoz? – És felugrott és eszeveszettül rohant ki a parkból. Inkább riasztotta, mint megnyugtatta volna az éppen megkonduló harang.

A pap szomorúan nézett utána, mint aki nem végzett eléggé felvilágosító munkát.

A cigány a parkból kiérve csalódottan bandukolt, azon merengve, hogy hiába adta a tájékozatlan hülyét, csak nem sikerült semmit bezsebelni ettől a fösvény álszenttől, hogy a Debella nyelné el fekete szoknyástól!